Jankó János: A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei III. kötet - A Balaton környékének társadalmi és embertani földrajza. 2. rész: A Balaton-melléki lakosság néprajza (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1902)
Nyolczadik fejezet: Babonák
424 4 Balaton-melléki lakosság néprajza. tén, de ott is egyik helyen (Vonyarcz-Vashegy) 12, másikon (Égenföld) már csak 4 gyerek vett abban részt s még a funkczionáriusokat sem tudták névleg felsorolni. A SEBESTYÉN-gyűjtemény szerint Cserszeg-Tomajban 12 en balázsoltak s volt a püspökön kívül nyársas, tarisznyás, kosaras, a kis diák (a többinek a nevét a gyűjtő már nem kapta meg); míg az Egenfölddel határos Sármelléken a balázsolók csak hárman voltak: a káplár, a nyársas és a diák, még a püspöknek is csak a neve maradt meg, külön személyesítőjét már elfeledték. A virdghétxöX megemlítettük, hogy akkor nem jó veteményezni, mert a palánta csak virágzik, de nem terem. Virágvasárnapján barkát szenteltetnek, melyet szalagokkal bőven feldíszítenek ; a szalagok a daganatokat gyógyítják, a barkaszemek a marhának beadva, a rontástól óvnak meg, tűzbe dobva pedig égi háború idején a menykőcsapás ellen védik a házat. Nagypénteken a jószágot megfürösztik, a házat hajnalban kisöprik, e nap bőjtölnek s tüzet egyáltalában nem raknak, mert a csótány, a hol meglátja a tüzet, oda megy. Husvétnapján húst és sonkát szenteltetnek; a ki a húsvéti szentelt sonkából eszik, nem téved el az erdőn; a szentelt sonka csontjával pedig, a mit az egész évre eltesznek, emberen is, állaton is fekélyeket s daganatokat dörzsölnek meg. A fiatalok húsvéti öntözködése megvan, s ez alkalomra festett tojásokra virágrajzokat karczolnak ki a giczével, mely vékony pálczácska hasított végibe kötözött sárgarézdarabkából áll. Szentgyörgynap nagy jelentőségét a babonás világban már eléggé megismertük. A Szentgyörgynap előtt fogott gyík a torokfájásra, a kigyó mindenféle betegségre, a pille a marha jó eladására biztos szer, a Szentgyörgynap hajnalán a házak ablakába s az ólak, istállók stb. ajtaja felé tűzött nyírfaág pedig a boszorkányokat tartja távol. Az áldozó csütörtököt megtartják, de csak egyházilag ünnepük. A pünkösdi játék is divatját múlja már; főalakjának, a pünkösdi királykisasszonynak csak a nevét hallottam; czuczorkának hívják. A pünkösdi játékot vagy pünkösdjárást Csáky Elek (i. h.) így írja le: «Tizenkét leányka fehér ruhába öltözötten ilyen rendben megy házról házra: két-két koszorús leányka elől, kettő-kettő utánuk, kik egy selyemkendőkkel betakart koszorús kis leányt vezetnek kézen fogva (ez a czuczorka !), ezek után ismét kettő-kettő s leghátul egy nagyobb leány közönségesen öltözködve, ki az alamizsnás kosarat viszi utánuk. Minden háznál beköszöntenek: szabad-e pünkösdöt köszönteni, majd karba éneklik: A pünkösdnek jeles napján Szentlélek Istent küldötte Erősítenie mi szivünket Az apostolokkal. Melyet Krisztus Ígért vaia Akkor az ő tannítványi Mikor mennek menyországba Mindenek láttára. Tüzes nyelveknek szólása, Úgy mint szeleknek zúgása Leszállóit az ő fejőkre Nagy hirtelenséggel. «Segéljjének királynénkat Királynénkat, asszonyunkat Bár kalácsot, bár tikmonyat Katonaforintot.» Most a kis pünkösdi királynét két leányka felemeli s meglóbálván a karjukon ülőt, így kiáltanak föl: «Akkora legyen a keetek kendere.» Minél többet raknak — kalácsot, pénzt, stb. — a kosarukba, annál szívesebben emelgetik kis királynéjukat.
