Jankó János: A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei III. kötet - A Balaton környékének társadalmi és embertani földrajza. 2. rész: A Balaton-melléki lakosság néprajza (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1902)
Nyolczadik fejezet: Babonák
A Balaton-melléki lakosság néprajza. 423 módját Csáky Elek az «Ethnographiá»-ban (VUI. 1897. 444.) a lengyeltóti járásból a következőképen írja le: «A rostafordításhoz olyan rostát kell használni, mely három karácsonyon az asztalon volt; a fordítás pedig így történik: oda, a hol a rosta össze van eresztve, egy szétnyitott ollót szúrnak. Két hajadon pedig előbb letérdel és elimádkoznak Szent Péter és Pál tiszteletére három Miatyánkot, majd fölkelvén, mindenik-hajadon a gyűrűs ujjára állítja az olló fogantyúját, kérdezvén a rostától: «Szent Péter és Szent Pál, fordítsd meg e rostát és ez mondja meg, Kerekes Zsuzsi (név, a kire gyanú van) vitte-e el pl. a fehérabroszt? Igen! vagy nem!? Hová dugta!? A padlásra a kémény mögé?» Persze, a rosta — hit szerint —mindenkor megfordul, mikor a kérdezett személyre vagy dologra stb. helyesen tették fel a kérdést . . .» Ha a tolvajt nem sikerül kitalálni, az asszony a faluban igazgyöngyöt keres, kérdezgeti itt is, ott is, hol lehetne igazgyöngyöt kapnia; végre akad, a ki kisegíti, mire az asszony otthon a kapott igazgyöngyöt e szavak kiséretében dobja a tűzbe: «úgy durranjon ki a szeme, mint ez a gyöngy eldurranik». Azt hiszik, mikor a gyöngy elpattanik, a tolvajnak is kifolyik a szeme; ha pedig a faluban senki szeme nem folyt ki, akkor a tolvaj biztosan vidéki volt. Ezek után csak a naphoz kötött szokásokról s babonákról kell megemlékeznünk. Újév napján semmit sem adnak ki a házból, hogy a kiadás az évben kevés legyen, ha kapnak valamit, örülnek, mert az jó jel az egész évre. Ha a házhoz e napon férfi vagy czigány lép be először, az év szerencsés lesz, a fehérnép azonban szerencsétlenséget jelent. E napon különben édes káposztát kell enni s akkor egész évben lesz pénz. Vízkeresztkor régen három királyt jártak, e napon írta össze a pap a lélek- számot s szedte be a lélekpénzt; ma már ez mind elmaradt. A vízkereszti játék versezetét Kővágó-Őrsről dr. Sebestyén Gyula még megmentette, az ő szívességéből közlöm a következőkben: 1. Ujj csillag támadt az égen, Kit megprófétáltak régen. Ez a jele ujj királynak, Kit a leikök régen vártak. Csillagfényhöz járulunk, Úr Jézusnak udvariunk. 2. Szent-Gáspár az ujj királyunk, Enged fényes csillagának. Vallván Jézus emberségét, Mégis vallja Istenségét. Csillagfényhöz járulunk, Úr Jézusnak udvariunk. A febrúár 3-iki Balázsjárás ma már a balatonmelléki falvakban nincs meg, de még a szomszéd falvakban is csak töredékei maradtak fenn egyes versezetek- ben. A balázsolás czélja az volt, hogy az iskolás gyermekek mulatságához szükséges élelmi szereket és az egy szál hangász (dudás vagy cziterás) bérét gyűjtsék össze. Balázs püspök rendesen tizenketted magával ment, volt elöljárója, szekretá- riusa, generálisa és más katonai rangban levő' tisztje le a káplárig. Valamennyi résztvevő' elmondta a maga versét, mindegyik kért is, kapott is valamit. A balázsolás emléke is csak a Balaton nyugoti részén maradt meg Zala és Somogy határterüle3. Szent Boldizsár mirhát viszen, O abban erősen hiszen, Hogy az Isten emberré lett, Azt jelenti mirhakenet. Csillagfényhöz járulunk, Úr Jézusnak udvariunk.
