Jankó János: A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei III. kötet - A Balaton környékének társadalmi és embertani földrajza. 2. rész: A Balaton-melléki lakosság néprajza (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1902)
Nyolczadik fejezet: Babonák
A Balaton-mellé ki lakosság néprajza. 417 háromszor forgassa meg s hívja a tikokat a marha helyire s akkor a vásáron annyi vevője jön, a mennyi majorság volt az udvaron a marha körül; vagy az első hídon, a melyre érkezik, faragjon le három kis fadarabkát, fonja azt az ökör vezetékkötelébe s úgy menjen a vásárra; vagy ha marhájával az első hídhoz ér, három marok port szórjon visszafelé a saját feje fölött s marhája elkél; elkél a marha, még ha rugós is, csak az úton ülő első vásári koldustól el kell venni botját s azzal háromszor ráverni a marha hátulsó lábaira, akkor a vásárban akárhogyan tapogatják a jószágot, nem rúg. Hanem aztán, ha vásárra menet az első, a kivel találkozol, fehérnép, fordulj vissza rögtön, mert biztos, hogy nem lesz szerencséd. A ki a vásáron vad marhát vesz, először a kialkudott árat az eladó kezébe olvassa le, aztán vegye vissza tőle, a pénzzel a marhát háromszor kerülje meg, vele a marha fejét a szarva körül háromszor körítse meg, hátán háromszor húzza végig, akkor a pénzt dobja a marha elé, hogy az eladó azt onnan szedje fel s akkor a jószág olyan szelíd lesz, mint a bárány. Ha a kancza lónak keresetlen szurkot adnak be, sárlani fog; s ha ekkor egy nőstény és egy kankapcsot egymásba akasztva kenyérben adnak be neki, biztosan fiat fog; hogy pedig a csikó az anyjától el ne maradozzon, az első nyolcz napon csöngő helyett disznóganét akasztanak a nyakába. A ló himpókját, hogy elmúljon, keresztcsonttal kenik meg s a csontot a földre teszik, hogy abba menjen a betegség; ha a tehénnek a hugyja eláll, olyan szűrrel kell leborítani, a min «asszonyoz- tak». Asszony hajtja a lovat, szél lesz. A disznóhoz fűződő babonák közül már láttuk azokat, melyek a gyermekkel kapcsolatosak; így az anyát, ha soká nem jön meg a teje, a moslékos sajtárból etetik meg; hogy a gyerek könnyen elváljék a csecstől, anyja disznóvállúról szoptatja meg; a nehézség ellen is a gyereket a moslékos sajtár abroncsán bujtatják keresztül háromszor. Ha a disznó verésben vagy rontásban van, ólját kell szét szedni s újat építeni neki ; egyébként ha az ólból ültetik meg a tikokat, nem tetvesednek meg a csibék. Ha a gazda a gőbe disznót teszi fel hizlaló hidasára, adjon be neki kenyérbe egy összeakasztott nőstény- és kankapcsot, aztán seggel hátrának tolja be a hidasba, a közben főzőkanállal ütögessen a hátuljára s akkor nem görög. Kis malaczot, ha vesznek, ölben viszik haza; a vevő, míg viszi, folyton eszik, hogy a malacz jó evő legyen; ha nagyobb s kiszoktatják a mezőre, kötényen eresztik át s akkor biztosan visszajön. Említettük az imént, hogy a csikó nyakába az első nyolcz napra disznóganét akasztanak, hogy az anyjától el ne maradozzon; a disznó- ganénak más haszna is van, a palánta közé karót ütnek, arra tesznek disznóganét s akkor a palántát a bolha nem eszi meg. Disznóölés előtti éjjel a disznóölő nem hál a feleségével, különben a hús minden szála elrohad; disznóöléskor a disznón ejtett szúrás helyét egy darab kukoriczatusával dugja be; ezt a tusát aztán elteszik s kukoriczarakáskor a gazdasszony a kukoriczaföld közepére sompolyog vele s ott a földbe ássa s akkor a férgek nem eszik meg a rakást. Hogy a leány karácsony éjjelén miképen jósolgatja magának a malacz vagy disznó röfögéséből, hogy milyen lesz a vőlegénye, azt már a házzasság kötési babonáknál láttuk. Az olyan kölyök kutyát, a melyiknek a szeme még nem nyílt ki, nem szabad érinteni, mert megvakul tőle az ember körme. A kis kutyának folyónevet kell adni, hogy meg ne vesszen. Ha valaki kis kutyát vett vagy kapott, tüskén kell haza vinni, vagy hazaérve vele először tüskére kell tenni, hogy mérges és harapós és jó ugató legyen. Különben kutyát, de különösen vadászkutyát nem jó pénzen venni: vagy A Balaton tudom, tanulmányozásának eredményei. III. köt 2. rész. 27
