Jankó János: A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei III. kötet - A Balaton környékének társadalmi és embertani földrajza. 2. rész: A Balaton-melléki lakosság néprajza (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1902)
Nyolczadik fejezet: Babonák
A B alaton-melléki lakosság néprajza. 415 a háztetőre dobják, hogy ott rothadjon el; bucsujáróhelyre viszik, ott vesznek neki fekete ruhát, melyet addig visel, míg le nem szakad róla. — Köhögés ellen az ember saját vizeletét vagy apró bujtorján gyökerének főzetét vagy a pöszércze gyökerének a kifőzött levét issza vagy olyan seprőpálinkát, melybe tormát reszeltek s melyben torma már 9 napig állt. — Torokfájás ellen jó, ha a beteg Szentgyörgynap előtt fogott gyík torkát nyomkodja meg. — Hasmenés ellen kilencz szál mácsikot (metélt tésztát) főznek, de csak annyi lisztből felgyúrva, hogy semmi fölösleg ne maradjon. Kifőzésekor az asszony így olvassa meg őket egyenkint a fazékban, az első szálnál ezt mondja: «ez sem 9, hanem 8»; a másodiknál: «ez sem 8, hanem 7» és így tovább, míg a kilenczediknél így fejezi be a számolást: «ez sem egy, hanem egy sern!» A beteg az így kifőtt tésztát megeszi s meggyógyul. — Gyomorfájásra a fekete írem jó, majd a levelét megfőzve isszák meg, majd e lét rozsliszttel keverve lan- gallófélét csináltak s ráborították a fájós gyomorra. — Szemfájás ellen, ha kígyót látnak, agyonverik, felakasztják, a naptól lecsöpögő zsírját felfogják, azzal a beteg szemet kenik s az látását visszakapja. — Kelevények, daganatok és sebek ellen különböző gyógyszerek vannak: a hóttetemet hetedik gyereknek kell megrágni s elvész; a kézen támadt folyós sebet keresetlen kötéllel kell háromszor lehúzni s meggyógyul; a fekélyeket husvét napján szentelt hús csontjával dörzsölgetik; a gyűlt sebre szőrös barlang levelit, a nyilt sebre vérrel virágzó füvet vagy apró bujtorján borba áztatott levelit használják; daganatra apró mályva megpárolt levelit rakják, a mily forrón csak elbírja a beteg. — Szárazfájásra a fekete nadár és a himér gyökere való (utóbbi oly vastag és eszős = maró, mint a tormáé); ezeket összetörve hájjal keverik s azzal kenik a fájó részt. — A vizellet eleresztéséeik. gyógymódjait fentebb, a vizellet babonáinál láttuk; ugyancsak fentebb megemlékeztünk a foghullás\6\ is; a derékfájás gyógyítását a hetedik gyereknél említettük. — Ha a férfi szeméremteste nagyon megdagad, fehér mályva gyökerit édes téjben kásává főzik s azzal borogatják. Vizi betegségre a fenyőmag és póréhajma jó. — A veszettségeik is van gyógyszere s a bányosi (Bálványos-nak balatonmelléki rövidítése mino Sziget Szigligét helyett, stb.) javós vagy négy vármegye népénél ismeretes arról; az ital szentjános-bogárból készül, melynek elejétől tudvalevőleg az ember megvész, de hátuljától meggyógyul; ezt többektől hallottam, egyiket közülük veszett kutya által megmart disznó harapta meg, a disznó megdöglött, de az embert a bányosi javós meggyógyította; tanúi vannak az esetre s ő is, s a tanuk is készek reá hitet tenni, hogy a dolog így volt. (Az állatok betegségeiről s azok gyógyításáról alább az egyes állatokhoz fűződő babonáknak felsorolásánál szólunk.) A halállal kapcsolatos babonák közül először a jóslásokat említjük fel. Szilveszter estéjén a gazdasszony minden családtag részére egy-egy izzó parazsat rak ki a tűzhelyen, a kié elhamvad, az az új évben meghal, a kié szénné válik, életben marad. Ha a kutya vonítás közben orrát lefelé tartja, halált jelent. A ki hurczol- kodás közben macskát visz át a vizen, hamar meghal. A ki méhkast lop el, de a rajból egy méhe otthon marad s azt megtalálják, még abban az évben meghal. A halott különböző ruhaneműit is körülveszi a babonás hit. Azt a ruhadarabot, melylyel a halott állát fel szokták kötni, az örökös elteszi s megőrzi, s ha poros ügye akad, magával viszi a tárgyalásra s akkor pőre javára dől el ; ha több az örökös, e ruhadarabért nem egyszer összevesznek, hogy kié legyen. Halottas lepedővel húzogatják végig a káposztát, meg a lóherét, hogy arról a rozsda, erről a kosz múljon el. A halott hátrahagyott ruhaneműit két hétig nem mossák ki, különben
