Jankó János: A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei III. kötet - A Balaton környékének társadalmi és embertani földrajza. 2. rész: A Balaton-melléki lakosság néprajza (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1902)

Hetedik fejezet: Lakodalom, keresztelő, temetés

A Balaton-melléki lakosság néprajza. 397 nevek németes ferdítései és kurtításai azok. Ilyenek: Hanesz (János), Vásztl (Sebes­tyén), Palczer (Balthazár), Lépált (Lipót), Hízl (Mátyás); ilyenek Fróni (Veronika), Slászti (Skolasztika), Ónamirl (Anna-Mária), Pervi (Borbála), Báni (Johanna). IV. Melléh- és csúf ne réh. E helyen kell megemlékeznünk azokról a nevekről is, a melyeket az ember nem a keresztségben, hanem az életben kap s a melyek sajátos módon nemcsak megmaradnak, hanem öröklődnek is. E nevek eredete egyáltalában nem könnyen tisztázható. Némelyik határozottan csúfolódó természetű, tehát gúnynév, ám csak addig, míg az viseli, a ki kapta s a kire tehát talál; ha e név azonban már átszáll a gyermekekre, unokákra, csúfolódó természetét elveszti, s mint egyszerű meg­különböztető név (a család egy másik ágától) melléknévvé változik. Sok név kizáró­lagosan melléknév eredetű és természetű, melyet szükségessé épen az tett, hogy egyes családok nagyon megszaporodtak az egyes falvakban s azok egyes ágait meg kellett egymástól különböztetni. A családnevek felsorolásánál láttuk, hogy egy faluban egy és ugyanazon néven 15—20 család szerepel, melyek a legtöbb esetben mind rokonok is, s minthogy a nép a keresztnevekben is conservativ, a 4—5 for­galomban levő keresztnév a nagy családok egyes ágainak megkülönböztetésénél vajmi kevés segítséget nyújt; ezek kényszerítik a népet a melléknevek adására vagy a csúfneveknek melléknevekül való felhasználására. A melléknévadás egyik jellemző formája azokban az esetekben fordul elő, mikor egy legény valamely családba beházasodik fiúnak az egyetlen leányhoz. Mióta Szabó József beházasodott a Józsa-családba, Szabó József Józsa a neve, a mikor is a feleség neve a harmadik helyre került. Varga János elvette a Dezső- lányt, ezt úgy mondják, «beházasodott Dezső-nek» s neve azontúl Varga Dezső János volt, a mely esetben a feleség neve a második helyre került. Ilyen volt Sándor Szűcs Mihály esete is, mely hármas névből az első a férfi, a második az asszony vezetékneve; egy ideig ezen a hármas néven hívták őt, de később a saját eredeti vezetéknevét, a Sándort elhagyták s ma már csak Szűcs Mihálynak nevezik, a mi mintegy a fiúsítási folyamat befejezése. Ez a három eset egész fejlődést tár elénk, melyben a melléknév vezetéknévvé alakul, átmegy a gyermekekre s annyival érdekesebb, mert mindhárom példa egy faluból, Balatonfő-Kajárból van merítve. Hasonló példát a Balatonmellék minden falujából fel lehet hozni s már a balaton­füredi ref. egyház anyakönyve a XIX. század elején megmondja egy jegyzetében, hogy «Tobak Simon N. olyan Tobak, a kinek Simon a felesége». S hogy ez örök­lődik is, sőt az asszony neve épen öröklődés közben kerül első helyre, arra ugyan­csak Balatonfő-Kajár ad példát, a hol a Varga-család egyik ágát Dezső-Vargának, a Tóth-család egyik ágát Farkas-Tóthnak nevezik, megkülönböztetésül a többi Vargáktól és Tóthoktól és pedig mindkét esetben a nagyanya családnevéről, tehát immár harmadíziglen. Néhol még ez a megkülönböztetés sem elegendő. így Fok­szabadiban 16 Varga-család van; valamennyi törzsökös, de az egyik ág valamikor a régmúltban Majsáról eredezteti magát s ezt az ágat Majsai Vargának nevezték; ámde utóbb ez az ág is nagyon elbokrosodott s egyik ágazata most már hármas­nevű, Markus Majsai Varga, a melyből a Markus az anya nevét jelenti. A mellék­nevet sokszor személyes tulajdonságokból merítik s épen az a sajátságos, hogy az

Next

/
Thumbnails
Contents