Jankó János: A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei III. kötet - A Balaton környékének társadalmi és embertani földrajza. 2. rész: A Balaton-melléki lakosság néprajza (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1902)
Hetedik fejezet: Lakodalom, keresztelő, temetés
A B a laton-rn éllé ki lakosság néprajza. 385 parton a jegypénzt másként adják át a leánynak. A fiatalok kölcsönös kijelentése után a kézadáskor ugyanis az első kérő' kijelenti: «Megveszem a leányukat!» mire az ezüstben kirakott jegypénzt tányérból önti a leány kötőjébe. A kézadást követi a gyűrűváltás; a leány kimegy ekkor a szobából s visszatérvén a két kiadónak és két kérdnek egy-egy szépen összehajtogatott és tányérra tett keszkenőt ajándékoz. Néhol a vőlegény szülei és testvérei is kapnak ilyen ajándékot. Néhol pedig, mint látni fogjuk, ez ajándékozás későbbre, a lakodalom napjára marad. Csak ezek befejezése után ül le az egész vendégség a megterített és megrakott asztal mellé, a jegyespár is ekkor ül először egymás mellé hivatalosan s ezt melléülésnek, somogyias összevonásban mejjülésnek nevezik. A jegyespár persze ilyenkor vigyáz, hogy a mestergerenda alá ne kerüljön, nehogy az elválassza őket egymástól. Bármily titokban is történik a kézfogó, a falubeli legények azért jó előre megtudják azt s ilyenkor az udvarra szöknek, az ablak alatt leskelődnek s a mint észreveszik, hogy «a kérők jól belemártották már botjukat a korpás moslékba» vagyis a kézadás megtörtént, elkezdenek ki pisztolylyal, ki puskával lövöldözni. Erre a vőlegény az első pohár bor után kimegy az udvarra, 2—3 frt pénzt ad a legényeknek. Ez az elbúcsúzó pénz s a legények ezt a kocsmában, bár a vőlegény nélkül, de az ő elbúcsúztatására iszszák meg, mert vőlegénynyé lett legénytársuk többé nem megy közibük. Az egyezkedést követő vasárnap reggelén a kérők a vőlegénynyel, a kiadók a menyasszonynyal a mesterrel meghatják a hirdetést (ez persze a reformátusoknál elmarad), azzal megjelennek a papnál lei-ki bejelenti a maga felének eljegyzését; erre a pap a fiatalokat kihallgatja, kikérdezi, azok előtte szeretetet vallanak, hűséget fogadnak; a pap az eljegyzés szentesítéséül kezet fogat velük s végül maga is mindegyikkel kezet szorít. Következik a három kihirdetés; abban, hogy ezen a jegyesek megjelennek-e, vagy sem, egyáltalában nincs álllandósult szokás; a kihirdetésre néhol a jegyesek elmennek a templomba, másutt nem mennek el, ismét másutt csak a menyasszony nem megy el. Ha egyszer a legény a leányt elgyűrüzte, a balatoni magyar azt mondja rá: «elvette». Ekkor kezdődik a jegyesek boldog korszaka, s a legény hetenkint 2—3-szor meglátogatja mátkáját; ezt úgy mondják a Balaton mellékén, hogy «csókolóba megy». Mikor a vőlegény először megy csókolóba, rendesen 5—10 frt ajándékot ad a leánynak, a mivel a csókolózás engedélyét váltja meg. Az eljegyzés igen ritkán bomlik fel; ha egyik fél időközben mégis visszalép a házasságtól, elveszti a kikötött vagy az eljegyzés fejében adott összes ajándékait. A háromszori kihirdetés alatt történik meg a jegyvásárlás; régen a menyasszony és vőlegény rendesen együtt mentek be a legközelebbi városba s ott a vőlegény a menyasszonynak nagy selyem kendőt, a menyasszony a vőlegénynek egy fekete selyem nyakravalót, egy keszkenőt, meg egy gyolcsból való jegyümö- göt vett, melyet maga varrt ki s melyet a vőlegény a lakodalom napján öltött magára. Ma a vőlegény a jegypénzzel teljesen megváltja magát a jegyvásárlástól, a melyen részt sem vesz; a menyasszony pedig a jegypénz ellenében adja vőlegényének a jegyinget, nyakravalót és keszkenőt. A lakodalmak ideje a Balaton mellékén általában karácsony után tavaszig, áprilisig—májusig van. A lakodalom napja csaknem kivétel nélkül mindig kedd, A Balaton tudom, tanulmányozásának eredményei. III. köt. 2. rész. 25
