Jankó János: A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei III. kötet - A Balaton környékének társadalmi és embertani földrajza. 2. rész: A Balaton-melléki lakosság néprajza (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1902)
Hetedik fejezet: Lakodalom, keresztelő, temetés
386 A Balaton-melléki lakosság néprajza. csak igen kényszerítő okból tartják azt más napon: szerdán vagy csütörtökön. A régi 3—4 napos lakodalmaknak persze már vége, még a módos gazdának sem telik ekkora dinom-dánomra ma, mikor az élet nehézsége a gazdát rendkívül számítóvá tette. A lakodalomra a vendégeket meghívják. A művelődés itt is gyilkol; paraszt lakodalomra nyomtatott meghívót is kaptam már; de ez ma még kivétel, mert a hivogatás a vőfélyek és nyoszolóleányok dolga. Öreg polgárok azt mondták nekem, hogy régen az első hivogatást az első kérő és első kiadó végezték s csak a második és harmadik hivogatás volt a vőfélyek és nyoszolólányok dolga; ma mind a hármat ezek végezik. A vőlegény két vőfényt, a menyasszony két nyoszolólányt kér föl magának s azok a legény, ezek a leány vendégeit hívják meg. A vőfélynek pálczája van, rendes, könnyű rövid nádbot, végén kilőtt puskapatron — lódinggal; úgy botját, mint kalapját a nyoszolólányok felbokrétázzák és felpántlikázzák; a vőfénypálczára ezenkívül minden lányos háztól egy színes selyem szalag jár. A mikor a menyasszony két nyoszolólányt választ magának, ugyanakkor egy nyo- szolóasszonyt is kér fel, a kinek azonban a hivogatásban szerepe nincsen. A vendégeket háromszor hívják meg; ha a lakodalom kedden van, az első hivogatás vasárnap reggel, a második kedden reggel, a harmadik kedden délután 12 és 4 óra közt történik. A meghívók eredetiségéről nincs mit mondanunk; kántorok, mesterek és tanítók czikornyás, sokszor érthetetlenségig zagyva csinálmányái, melyet régi nyomtatott hívogató könyvekből tanultak, a könyvet elvesztették, a versek egy részét elfelejtették, aztán csináltak az elfelejtett rész helyére újat, sokszor rosszabbat, de néha szebbet, melyben a néplélek őszinte poezisa csillan fel. A mit belőlük az alábbiakban közlünk, tisztán csak arra való, hogy a tartalom, előadás és modorról nyújtson némi fogalmat; költői értéküknél fogva bátran elmaradhatnának. Az első hivogatás szövegének egyik typusa ez: «Ez érdemes háznak lakosit tiszteljük, Remélljük, nem vétünk, hogy mi ide jöttünk, Ifjú N. N. általunk tiszteli: Hogy kedves vendégével örömét kitölti; Mert ő kedden tartja az ő lakodalmát, Mely után remélli holtig nyugogalmát. E tisztes háznépet oda invitáljuk, Majd ottan étel lei-itallal kénáljuk; Hol öröm, vigasság, muzsika, táncz lészen, Amelyből e tisztes háznép is részt vészen. Jelenjenek meg hát, mi szivesen kérjük, Mi is megjelenünk, ha ez időt érjük! Kötelességünkből először hirt adunk. Ajánljuk magunkat, szolgái maradunk.» Czirbusz az első hivogatásnak két szövegét is közli ; e szövegek prózában vannak írva s Czirbusz velők a Balaton két vidékét véli jellemezhetőnek. Czirbusz szerint a nyugati partvidéken ez a hívás dívik: «Először is én általam tiszteli és szólítja magukat becsületes atyánkfia N. N., hogy ne sajnálják fáradságukat a reánk következendő hétfőre (?) Isten házában, Isten segedelméből, emberek rendelése szerint megjelenni, mert netalán tán úgy panaszkodnék a mi Seregünk ezredes vőlegénye, mint Krisztus urunk maga az evangyéliomban úgy mondotta, hogy sokan a hivatalosak, kevesek a választottak. Szükséges dolog, hogy a ki ily nagyhasznú házasság szentségét fölveszi, az a menyei koronát is elnyerhesse, melyet mi is szívből kivánunk.»
