Jankó János: A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei III. kötet - A Balaton környékének társadalmi és embertani földrajza. 2. rész: A Balaton-melléki lakosság néprajza (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1902)
Hetedik fejezet: Lakodalom, keresztelő, temetés
384 A B a la ton-mei lé ki lakosság néprajza. Következik az alku. A leány kiadói megkérdik a kérőktől, hogy hát a legénynek, ha feleségül akarja venni a lányt, van-e háza, hová az asszonyt vezeti, van-e adóssága, apja-anyja után örököl-e s mennyi móringot ajánl. Az alkudozás nagy huzavonával folyik, sokszor kettesével kimennek az udvarra s ott kapaczitálgatják egymást, az alku olykor éjfélig is elhúzódik s annyira szigorú, hogy miatta néha az egész házassági terv is felbomlik. Ha nehezen egyeznek meg, olykor a vőlegény vagy a menyasszony maga Ígéri meg a kívánt összeget, azzal, hogy «kikerül a jussomból», s így tulajdonképen a szülők ellen igér, csakhogy meglegyen a házasság. Az alku tárgya a férfi részéről a móring vagy hitbér, a leány részéről az ellenmóring. A kérők a móring fejében a legény módja szerint 200—2000 frtot ajánlanak fel, továbbá a móring 10°/0-át jegypénzül, végül holtig való lakást és tartást. A móring a legénynek mint férjnek halála esetén csakis a férj szüleinek halála után fizetődik ki egészen s ez megilleti az asszonyt magtalanság esetén is; de míg a szülék élnek, a móring jövedelmét azok és az özvegy együtt élvezik, hacsak az utóbbi újból férjhez nem megy. A leány kiadói ellenmóringul visszaajánlanak 100—1000 frtot, egy katonaágyat meg a női hozományt (kelengyét). Az ellenmóring rendesen a móring l/A része, néhol fele; ha az ellenmóring ugyanannyi, mint a móring, katramóring a neve. A katonaágy vagy félágy az egyes falvakban különböző tartalmú ; majd 3 vánkos, 2 párna, 1 alsó és 1 felső lepedő, meg 1 dunnya s így 8 darabból, majd 2 vánkos, 1 párna, 1 szalmazsák, 1 lepedő és 2 törülközőből, majd 2 vánkos, 1 párna (= kis dunnya), 1 alsó és 1 felső lepedő, 1 szalmapárna (— szalmazsák), 1 abrosz, meg 2 kendőből s így összesen 9 darabból áll ; Czirbusz szerint abban 1 dunnya, 2 vánkos, 1 lepedő, 2 szakasztóruha, 2 abrosz és 2 törülközőruha van (185. 1.). Az ellenmóring különben a parasztságnál újabb — talán félszázados — dolog ; a leány azelőtt sem pénzt, sem ingatlant nem kapott, bármily gazdag is volt a család; akkor a lányt a mentével vagy ködmenne], továbbá egy borjúval vagy egy esztendős vagy előhasú üszővel, egy tulipános ládával (ebben volt a kelengyéje) s végül egy katonaágygyal fizették ki. Az Örvényes-vidéki sváb-utódok alkuja az alkunak itt vázolt s a Balaton mellékén általános alakjától némikép eltért, különösen akkor, mikor a szőlőművelés még javában virágzott. A sváb-utódoknál ugyanis pénzben megajánlott móring ritkán volt. Rendesen abban egyeztek meg, hogy a vőlegény apja, vagy, ha az elhalt, anyja, a házát, az ehhez esetleg hozzátartozó birtokkal együtt, átadja fiának, e megegyezést az egybekelés előtt telekkönyvi átíratással szentesítik azzal a kikötéssel, hogy az átadó szülő az átírt birtok V5 részét intertáczió (életjáradék) fejében és a házban való lakást magának fentartja. Ugyanakkor a leány szülei — ellenmóring helyett — a lánynak egy pinczés szőlőt szoktak ajándékozni s azt át is íratják rá; ezenkívül a lány egy katonaágyat kap. A kérők és kiadók végre megalkudván, a két fél szülői, majd kérői és kiadói egymással kezet fognak, mire a kérők felszólítják a lányt, a kiadók a legényt, jelentsék ki, szeretik-e egymást, jól meggondolták-e a dolgot s akarnak-e egymáséi lenni. A fiatalok igennel felelnek, mire az első kiadó a leány, az első kérő a legény jobb kezét megfogván, őket a szoba közepére vezetik, kezüket egymásba teszik, a fiatalok összemarkolnak, a szülők és közbenjárók a frigyet megáldják s a fiatalok kezét leöntik borral. Ez a kézadás. A kézadás alatt csúsztatja át a legény a leány kezébe a papírosba takart vagy kis selyem kendőbe kötött jegypénzt. A somogyi
