Jankó János: A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei III. kötet - A Balaton környékének társadalmi és embertani földrajza. 2. rész: A Balaton-melléki lakosság néprajza (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1902)
Hetedik fejezet: Lakodalom, keresztelő, temetés
380 A Ba.la.ton-melléki lakosság néprajza. Lehetetlen, hogy a ki ezt a két leírást elolvassa, észre ne vegye, hogy ez két töredék, mely a legszebben egészíti ki egymást. Tudnunk kell, hogy a balatoni parasztlakodalmaknál a vőlegény vendégeit külön hívták meg s a menyasszonyéit is külön, amazok az esküvő reggelén a vőlegény házánál, emezek a lányos háznál gyűltek össze. A vőlegény, hogy vendégei türelmesebben várják be egymást, megkínálta őket enni-innivalóval s mikor mind együtt voltak, mentek a menyasszonyért. Igaz, hogy Czirbusz ezt csak a déli vidékről említi, de hogy így kell lennie az északin is, kitűnik abból, hogy Czirbusz a kérő-násznagy <-beköszöntés »-érői szól. Hogy a kérő-násznagy beköszönthessen és hogy a násznép a menyasszony házától indulhasson, ahhoz a vőlegénynek a maga saját vendégeivel, kérőivel már előzőleg át kellett mennie a saját házából a menyasszonyéba. Czirbusz csak az északi vidékről említi a menyasszony kikérését, holott ennek nyilvánvalóan minden lakodalomnál kivétel nélkül meg kell lennie, mert kikérés nélkül sehol sem adják ki a menyasszonyt. Czirbusz a kocsizást csak a déli partról említi fel; régen a paraszt lakodalmas menet mindig kocsin járt, most azonban a Balaton északi részein ló alig van, a legelők fogyása s az általános elszegényedés a lótartás fényűzését ugyancsak korlátozza s így bizony a lakodalmaknál is megelégszenek a gyalogszerrel; ott, a hol több lévén még a legelő, a ló is több, a déli vagyis somogyi részeken, a kocsikázás szokása is tovább tartotta fenn magát. Czirbusz szerint az északi parton a templomból egyenesen a legényes házhoz mennek vacsoráim, a déli parton a menyasszonynál megebédelnek s aztán este — mikor az új asszonyt új ura házához viszik — mennek a vőlegény házához vacsorára; amaz szegényebb, emez jobb módú lakodalom; annál délután van az esküvő (hogy ne kelljen ebédet is adni), ennél délelőtt esküsznek s így az ebédet a menyasszonynál, a vacsorát a vőlegénynél költik el ; amaz csak a viszonyokkal megalkuvó egyszerűbb formája ennek, mely ma is általános s mely a lakodalmazás e részének teljes alakját tünteti elénk. A Czirbusz két leírása tehát tulajdonképen egygyé olvad össze, egy a mást kitünően kiegészíti s megszűnik az a földrajzi elkülönzés is, melyet ő látni vél; egyesített szövege pedig szólna így: A vendégek a vőlegény házánál összegyülekezvén, megreggeliznek s elmennek a menyasz- szonyért; ott a vőlegény kérő-násznagya beköszönt a házigazdához s előkéretvén a menyasszony kiadó-násznagyát, ettől kikéri a menyasszonyt, a kit kiadnak s a kivel aztán az esküvőre indulnak, régen és itt-ott (a déli vidéken) még ma is kocsin, általánosan azonban gyalogszerrel. Esküvő után ugyancsak kocsin, illetőleg gyalog a menyasszony házához térnek vissza, ott megebédelnek, onnan estére a menyasszonyt átviszik az új ura házához s ott költik el a vacsorát, a tulajdonképeni lakodalmat. Szegényebbek délután esküsznek, hogy ebédet ne kelljen adniok; ilyenkor a templomból egyenesen a vőlegény házához vonulnak vacsorára. így bírálva meg a magam gyűjtését is, az alábbi sorokban a balaton-melléki lákodalmazásnak lehetőleg teljes képét akarom megvázolni, megjelölvén mindenütt, ha eltérések vannak s rámutatván arra, hogy az eltérések chronologiai, etimológiai vagy esetleg tényleg földrajzi természetűek-e. Ebben, a mennyire lehetett, felhasználtam Czirbusz anyagát is (ezt mindenütt külön megjelzem), ámbár ő inkább egyes részletek kidolgozására, mint egy általános és teljes kép megfestésére helyezte a fősúlyt. A Balaton mellékének népe házasságkötésében épen nem ragaszkodik saját falujához; a mint a szomszéd falvak eljönnek az ő leányaikért, ők is elmennek asszonyért a szomszéd falvakba; e tekintetben falvaink általában felesek,' vagyis az asszonyok fele helybeli, másik lele a szomszédságból behozott. Az esketésekről
