Jankó János: A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei III. kötet - A Balaton környékének társadalmi és embertani földrajza. 2. rész: A Balaton-melléki lakosság néprajza (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1902)
Hatodik fejezet: Halászat
A Balaton-melio ki lakosság néprajza. 307 a hínár hol keletre, hol nyugatra hajol, az pedig arra hajol, a merre megyen a vízfolyás. Tudja azt is, hogy a folyás oka az, hogy az egyik medencze megtelik s a viz lefolyik belőle a másikba. Tudja, hogy a vízfolyás és széljárás összefügg s tudja, hogy ha a hullám hömpölyög, a folyás a szél után megyen, ha fodros, ellenkezik vele; hogy Tihanyban ha a szélhajók számára levert pilotafákat a hullám vágja, a szél a folyással ellenzik, ha körülöttük sima a viz, folyás és szél egy irányt követnek. Tudja, hogy mikor a szél megáll, a viz folyása akkora, hogy a hálót elhúzza helyéből; hogy mikor a viz zuhog, magától megháborodik, eső lesz, mikor pedig borsózik, szelet jelent. De más a borsózás és más a habzó; a habzó csak a hullám taraja s akkor születik, ha a hullám maráson vagyis a parttal párhuzamosan vonuló viz alatti belső zátonyokon gördül át. Tudja a halász, hogy mikor a Balaton szelet érez, akkor bujfanik (Tihany) vagy bujfog (Kővágó-Örs), mint a bölömbika, s hogy mikor nagyon csöndes időben a Balaton színe egyre változik s hol vörös, hol zöld, hol fehér lesz, akkor vihar lesz. Megfigyeli a halász a hal viselkedését s abból is következtet az időjárásra. Ha a hal dobálja magát, esőt várnak. Ha a garda, mikor nagy tömegekben jár, a tihanyi sarkok felé húzódik, akkor a tó 3 — 4 nap múlva biztosan befagy. Ha aztán a Balaton befagyott, lesi a halász, hogy száll le a hőmérsék, mert attól függ a riadás. Ha a jég erősen, hertelen hízik s ilyenkor szellőt vesz, elhasad; ez a hasadás a riadás vagy rihanás, mely szó az irodalomba rianás alakjába jutott be, a mit én a nép ajkáról sohasem hallottam. A halász észlelte azt is, hogy riadáskor a jég alatt a viz Tihany felé folyik s azt mondják, a riadás is mindig Tihany felé töri legelőször keresztül a jeget. A halász észlelte azt is, hogy a riadásnál a szélnek is, vízfolyásnak is szerepe van: mikor a tó vizének folyása a jég alatt az egyik medenczéből átnyargal a másikba s ilyenkor a folyás a széllel megy, a jég a nagy felső és alsó nyomásnak nem tud ellentállni, megriad. Ha aztán az első riadásra hideg éjszaka száll, nagy lesz a moréj (Kövesd), mert a jég úgy durrog, mintha ágyúból lövöldöznének; a meghasadt jégtáblák pedig feltíiralnak egymásra sokszor embermagasságra. Ha aztán másnap fuát (téli nagy szél) van, ez a jégről lesöpri a havat, s megkezdődhetik a jeges halászat. Az időjárás minden tényezője közül mégis a szél a legfontosabb a halászembernek s erre ügyel a legalaposabban. Meg is különböztetik azt minden faluban s meg tudják mondani, melyiktől mi jót lehet várni. Lássuk a fontosabb helyeket. Balatonfő-Kajáron megkülönböztetnek északi szelet, mely jó időt jelent, főszelet, Veszprém felől, mely a legjobb időjárást hozza, nyugati szelet, mely esővel jár, alszelet délkelet felől, mely esőt és nagy meleget hoz, keleti szelet, a mely szárít; dunai szelet északkelet felől, a mely csak ritkán (őszszel) szokott fújni s a mely- lyel az időjárás hidegülni kezd. Van még egy szelük, mely az ú. n. Rohadtsarok- ból vagyis Somogyból jő, s ez esőt hoz magával Tulajdonképen ugyancsak a szélén alapul a nép azon észlelete is, hogy ha a fülei harang Kajáira hallik, nyáron jó időt, télen fagyot jelent; ha a kenesei harang szava hallik ide, esőt, a csajágié jó vagy változó időt jelent. Siófokon a legfontosabb az északi vagyis kenesei szél, mert az tisztítja a levegőt; az alsó-örsi szelet fölszélnek nevezik, olyan az, mint az északi, de télen havat hoz; a tihanyi vagy belszél esőt hoz; a déli vagy alszél télen hideget hoz; a tábi szél esővel jár; a szabadii szél télen-nyáron hideg; a külszél Akarattya felől őszszel tartós esőt hoz. 20*
