Jankó János: A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei III. kötet - A Balaton környékének társadalmi és embertani földrajza. 2. rész: A Balaton-melléki lakosság néprajza (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1902)
Hatodik fejezet: Halászat
308 A Balaton-mei léki lakosság néprajza. Tihanyban a főszél Veszprém vagy Győr felől, a belszél Keszthely felől jön, ha ezek nagy föjhőt (= felhőt) hajtanak maguk előtt, vigyázni kell, mert az vihart jelent. Jó fogásra akkor van kilátás, ha a szél keletről jön, ez különben télen- nyáron hideget hoz magával; oly fontos szele ez a halásznak, hogy megkülönbözteti a téli és a nyári keleti szelet, amaz Zamárdi, emez Kajár irányából jön. Egyébként, ha a Badacsonyon köd van s az alulról fölfelé emelkedik, eső lesz, ha ellenben felülről lefelé száll, esős szelet kell várni; a köd egyébként is fontos időhatározó a tihanyinak, ha ugyanis márcziusban köd van, a napját megjegyzik a kalendáriumban, mert századnapra óriási vihar (jég vagy eső) lesz. Ha a nap nyugodóban van s a felhők vörösek és tüzesek, ha a hajnalt megfutja a pir, ha este Tapolcza felől villámlás van, ha a napnyugat beborul, ha a holdnak udvara van, ha a Balaton - sarok — Aszófőnek — éjjel csendes időben háborog, ha a Diósban zúg, ha délnyugati vagy Szalaszél fú, eső lesz; ha azonban eső után szivárvány van, többet nem lesz eső. Ha az örvényesi harang ide hallik télen, harmadnapra az idő meggyengül ; ha azonban a kilitii, meg a veszprémi harang hangzik ide, rettenetes hideg várható; ha pedig télen Telekiről a dunai szél fú, meggyün a hó. Ha a túlsó parton a fákat tisztán látni és meg lehet őket számlálni, akkor szél lesz. Kővágó-ürs vidékén a főszél Veszprém felől jön és hideget hoz; abel-, belső vagy nyugoti széllel langyos eső jár együtt; ez az úgynevezett hosszúszél, belső vagy Zalai szél, mert végig fú az egész Balatonon; az alszél vagy déli szél Somogy felől rövid esőt jelent; a keleti vagy fonyódi szél, a melyet somogyi szél-nek, meg külszél-nek is neveznek, hideget vagy hűvös hosszú esőt hoz. — Ezenkívül, mikor a holdnak kereke van, mikor a napnak udvara van, mikor Badacsonyról a hang át- hallik, — szél lesz; mikor a fonyódi vár ködözik,— eső lesz; mikor Somogy felől a harangszó ide hallik, az idő meggyengül. A balatoni halász halismerete. A balatoni halász természetesen kitünően ismeri a halat, annak minden faját és minden fajának egész életét. Herman O. össze is állította — a pontyot véve alapul, — a hal szervezetének mely részeit ismeri s hogyan nevezi a magyar ember; ebben találjuk meg (225. 1 ) azt is, hogyan különböztetnek Balaton-Füred város halászai; a mint az következik: «A halnak van feje, szája, háta, hasa, farka, ezen a kormánya; ez a hal teste. Van azután: sörénye, kormánysörénye, hónaljszárnya, hasaszárnya, viszája (vendégállkapocs), kopétyója, halhéjja, míg a testen együtt van, pénze (az egyes héj, mikor levált), vagy pillangója; köldöke (máshol huggyó)». En ugyancsak balaton-füredi halászokkal s ezenkívül tihanyiakkal, balatonfő- kajáriakkal, keneseiekkel és kővágó-örsiekkel a következő megkülönböztetéseket találtam: A halnak van: feje, háta, hasa, farka. A fején: szája, álla, viszája, kopétója (a köpétyó alakot sehol sem hallottam), alatta szilványa, továbbá pofája, bajusza, szeme, szemebogara (a balatoni ember sohasem mondja szembogara, hanem mindig szemebogara) és szemekupája «a kiben a szemgolyó lakik». A hátán van sörénye, a melyet a pontynál fűrésznek nevez s ezen csákánya, a mit a szegedi halász bognár néven különböztet meg. A farkán van kormánya, ha az egészről beszél, de alsó és felső farka, ha csak az egyik feléről beszél. A hasán van evedzője (= Herman: hónaljszárnya), hasaszárnya, köldöke és seggi vezetője (— Herman: kormánysörénye, mely név azonban a Balaton-mellékén alig ismeretes). A testet borítja a hal héjjá, vagy halpénze. Belsejében megkülönböztetik a belét, máj áj át (balatoni
