Jankó János: A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei III. kötet - A Balaton környékének társadalmi és embertani földrajza. 2. rész: A Balaton-melléki lakosság néprajza (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1902)
Első fejezet: A Balatonpart községei
A Balaton-nielléki lakosság néprajza. 23 Nemzetiségi tekintetben 345 lakójából 330 magyar, 14 német, 1 tót. Vallási tekintetben 251 lakója róm. katholikus, templomuk Szent István magyar királynak van felszentelve, egykor volt plépániájuk, de ma Paloznak (1. ezt) leányegyházát képezik. — Az ev. reformátusok száma 90, volt külön anyaegyházuk, de ez utóbb Paloznakéval egyesült (1 ezt). — Ágostai hitvallású lakója 1 van s az a veszprémi anyaegyházhoz tartozik. -— A zsidók — 3 anyaegyháza Balaton- Füreden van. Először 1093-ben említik villa Sopak alakban, később írják Chopok, Chopak és Chapok-nak is, sőt olykor egynek vették Paloznakkal is ; a veszprémi püspöké és káptalané, a felső-örsi prépostságé sat. volt (Csánki, III. 44.). Neve valószínűleg török eredetű, a melyben e szó egy halfajt jelent. 41. Kövesd. (X = 35° 35' 30", <p = 46° 58' 50"; H = 104—149—318 m.) Kisközség, Csopaktól 0‘5, a Balatontól P2 km. távolságban ; 69 házzal, 269 lakóval, 1279 kát. hold területtel; utolsó póstája Csopakon, utolsó távíróállomása Balaton-Füreden és Veszprémben van. Birtokosa maga a község. Nemzetiségi tekintetben 269 lakójából 267 magyar, 2 német. Vallási tekintetben 107 lakója rom. katholikus; Szent Miklósnak szentelt temploma romokban hever; egykor volt külön plébániája, de ma Poloznak (1. ezt) leányegyháza. — Az ev. reformátusok száma 153, volt külön anyaegyházuk, de ez utóbb Paloznakéval (1. ezt) egyesült. — Az ágostai hitvallásuak — 5 — anyaegyháza Veszprémben, a zsidóké ■— 4 — Balaton-Füreden van. Említik már 1093-ban így: villa Cuesd et (alia) villa Cuesd iuxta Sopok ; később Kuesd, Kwesd, Kuvesd, Kwuesd alakban írták ; akkoriban (p. o. 1093- és 1410-ben) Udvari és Örvényes táján is állt egy Kövesd; a tihanyi apátságnak mindenikben volt része (Csánki, III. 74.). Nevét köves határáról kapta. 42. Pálosnak. (X = 35° 36' 25", 9 — 46° 59' 7"; H = 104—140 -283 m.) Kisközség, Kövesdtől U2, a Balatontól 0-8 km. távolságban; 58 házzal, 311 lakóval, 1781 kát. hold területtel; utolsó póstája Csopakon, utolsó távíróállomása Balaton-Füreden van. Birtokosa a veszprémi káptalan. Nemzetiségi tekintetben egységes, mind a 311 lakója magyar. Vallási tekintetben 182 lakója róm. katholikus; plébániája a XIV. századból való, 1750-ben restauráltatott, anyakönyvei az 1751. évvel kezdődnek, temploma Szent-István első vértanúnak van felszentelve, patronusa a veszprémi káptalan, leányegyházai Arács, Csopak, Kövesd, Lovas, A.-Örs, B.-Füred. — Az ev. reformátusok száma 119, külön anyaegyháza volt, de ez Csopak és Kövesdével egyesült úgy, hogy a székhely Paloznakon van; az anyaegyház 1798-ban keletkezett s anyakönyve 1801. évvel kezdődik. — A zsidók száma 10, kik a balaton-füredi anyaegyházhoz tartoznak.
