Jankó János: A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei III. kötet - A Balaton környékének társadalmi és embertani földrajza. 2. rész: A Balaton-melléki lakosság néprajza (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1902)
Első fejezet: A Balatonpart községei
24 A Balaton-mei léki lakosság néprajza,. Először 1109-ben említik Paloznik néven, írják később Palaznuk, Poloznuk, Poloznok, Palaznuk, Pulaznok alakban is; 1330-ban Veszprém megyéhez számítják, máskor Zalához (Csánki, III. 92.). Neve szláv eredetű. 43. Lovas. (X = 35° 37' 30", <p = 46° 59' 44"; H = 104—143—279 m.) Kisközség, Paloznaktól P8, a Balatontól 14 km. távolságban, 77 házzal, 347 lakóval, 2849 kát. hold területtel; utolsó postája Felső-Őrsön, utolsó távíróállomása Balaton-Füreden vagy Veszprémben van. — Birtokosai : Varja Pál, Lajos, Gábor, Zsigmond és Agnes. Nemzetiségi tekintetben 347 lakójából 345 magyar, 2 német. Vallási tekintetben 99 lakója rom. katholikus, Mária nevenapjára szentelt templommal ; egykor plébániája volt, ma Paloznak leányegyháza (1. ezt). — Az ev. reformátusok száma 234, kik Alsó-Őrs ref. anyaegyházához tartoznak (1. ezt). - Az ágostai hitvallásuak száma 2, kiknek anyaegyházuk Veszprémben van — A 12 zsidó a balaton-íüredi anyaegyházhoz tartozik. Először 1323-ban Loas néven említik, majd Lows és Lowas-nak is írják, s hol Veszprém, hol Zala megyéhez számítják (Csánki hibásan írja, hogy ma Veszprém megyéhez tartozik; III. 24.). Nevét miért kapta, nem tudjuk. 44. Alsó-Örs. (X = 35° 38' 5", <p == 46° 59' 50"; H 104—172—296 m.) Kisközség, Lovastól 0 8, a Balatontól 1*3 km. távolságban; utolsó póstája Felső-Őrsön, utolsó távíróállomása Balaton-Füreden van. Birtokosai az a.-örsi volt jobbágyok és birtokosok; fürdő- és nyaralóhely (1. Boleman, 30.). Nemzetiségi tekintetben 552 lakójából 548 magyar, 4 német. Vallási tekintetben 79 lakója rom. katholikus, kik Paloznak (1. ezt) leányegyházát képezik. — A többség 464 lélek református, kiknek anyaegyháza 1630-ban keletkezett, anyakönyveik az 1720. évvel kezdődnek s hozzátartozik Lovas. Az ágos- taiak — 4 — anyaegyháza Veszprémben, a zsidóké — 5 — Balaton-Füreden van. Először 1279-ben említik Vrs inferior néven, később terra reginalis Olors, terra tavernicorum reginalium Olvrs, Olwrs, Al-Ewrs st.b. néven ; említik Szűz-Mária tiszteletére emelt templomát is ; bírta a király és főleg a veszprémi káptalan. (Csánki hibásan ezt is Veszprém megyéhez számítja III. 89. 90.). III. Veszprém megye. Veszprém megyének mindössze 6 községe van a Balaton mellett, közülök kettő a veszprémi, négy az enyingi járásban van ; valamennyinek törvényszéke és adóhivatala Veszprémben van; s valamennyi a 19. hadkiegészítő kerülethez, a XVII. honvédkiegészítő parancsnoksághoz és az 55. népfelkelési járáshoz tartozik.
