Jankó János: A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei III. kötet - A Balaton környékének társadalmi és embertani földrajza. 2. rész: A Balaton-melléki lakosság néprajza (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1902)
Ötödik fejezet: Mezőgazdaság
A Balaton-mei léki lakosság néprajza,. 300 déli partja (a Kis-Balatontól keletre) a szélnek szemben néz s azért csak összefüggéstelen kis nádszigetkéi vagy partmelléki csenevész ritka nádasai vannak; erre felé úgy mondják: a nádat a szél tarolja le. A balatoni nádasok e rövid ismertetése melyet Borbás V. idézett munkájának a nádasokról szóló fejezetéből (126 129. 1.) állítottunk össze, már eléggé utal arra, hogy kiválóbb gazdasági jelentősége a nádasnak csak az északi parton van. A nádasok terjedelmét pontosan megadja a mezőgazdasági statisztika; e szerint 1896-ban a nádasok a Balaton mellékén 4586 kát. holdnyi területet foglaltak el, miből az északi partra 1731 kát. hold (= 1'4°/0), a délire 2856 kát. hold (= 2-l°/0) esett. Ez összegben azonban nemcsak a Balaton és Kis-Balaton nádasai foglaltatnak, hanem az a 2310 k. h. nádas is, a mely a Nagy-Bozótból tartozik Lengyeltótihoz; ezt, ha csak a Balaton partjairól szólunk, az összegből le kell vonnunk s akkor a déli partra 2856 k. h. helyett csak 546 k. h. nádas marad, vagyis tisztán a Balaton tükrét tekintve, az északi parton háromszor annyi a nádas, mint a délin. Ezzel áll teljes összhangzatban az a másik tény is, hogy míg az északi parton kivétel nélkül minden községnek van kisebb-nagyobb nádasa, addig a déli parton hét olyan község is van (B.-Magyaród, Boglár, Lelle, Faluszemes, Őszöd, Szárszó és Kiliti), a melynek nádasa egyáltalában nincsen. E nádasok azonban valóságos rengeteggé csak egy helyütt fejlődnek, t. i. a Kis-Balaton körül, a hol Keszthely, Egenföld, Zalavár és Vörs nádasai egyesülnek mintegy 800 kát. holdnyi területen, a mi az összes balatoni nádasoknak (Lengyeltóti nélkül) több mint egy harmada. A mezőgazdasági statisztika 1896-iki adatainak, a földadó-kataszter 1885-iki adataival való összehasonlítása végeredményében azt bizonyítja, hogy a nádas a mintegy 10 évi időszak alatt jelentékenyen emelkedett és pedig 2566 holdról 4587 holdra vagyis 2021 holddal. Ez az eredmény azonban csak látszólagos, s oka az, hogy a földadó-kataszter kimutatásában Lengyeltóti nádasa még nem szerepel, a mezőgazdasági statisztikáéban ellenben benne van. Ha ezt, csak a Balaton tükréről szólván, figyelembe nem vesszük, akkor az derül ki, hogy a Balaton és Kis-Balaton mellékén az 1885-diki 2566 holdnyi nádas 1896-ban már csak 2277 holdnyi terjedelmű volt, vagyis ez idő alatt 289 holddal megfogyott. Ez a 289 hold, ha az ösz- szeget a Balaton két partja szerint bontjuk fel, különbözete egyrészt annak a 46 kát. holdnak, melylyel a nádasok az északi parton 1685 holdról 1731 holdra kiterjeszkedtek, másrészt annak a 335 holdnak, a melylyel azok a déli parton 881 holdról 546 holdra megfogytak. A számok újabb, községenkint való felbontásából kitűnik, hogy a jelzett tíz évben a nádasok terjedelme az északi parton nem változott, 10 községben csökkent összesen 177 holddal, 7 községben nott összesen 163 holddal; a déli parton a nádasok területe változatlan maradt 5 községben, csökkent 6 községben 338 holddal, nőtt egyetlenegyben, Bfő-Kajáron 3 holddal. E nádasok jövedelmezősége a Balaton mellett igen tekintélyes, maga a földadó-kataszter az első osztályú jövedelmi talajokhoz veszi. Általában véve holdan- kinti előleges tiszta jövedelmük 7’57 frtban állapíttatott meg s ez magasabb, mint a szántóföldé (6‘91 frt), s ennél csak a kert (10‘04 frt) és a szőlő (15'02 frt) fizet jobban. Az északi part nádasai jóval értékesebbek, mint a délieké, azok holdankinti jövedelme 9 68 frt, ezeké 5'46 frt A legkevésbbé értékes nádasok a Kis-Balatont veszik körül, a hol Keszthely 314, Egenföld és Zalavár 2 30, Vörs csak L90 frttal szerepelnek, míg az A.-Örstől Szigligetig terjedő partvonal minden községében a
