Jankó János: A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei III. kötet - A Balaton környékének társadalmi és embertani földrajza. 2. rész: A Balaton-melléki lakosság néprajza (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1902)

Ötödik fejezet: Mezőgazdaság

A B a la ton- in elie ki lakosság néprajza.

301

nádas holdankint 11 írttal szerepel; a maximumot az északi parton Balaton-Ederics éri et 12'36 írttal, a délin Fokszabadi ÍO’OO írttal.

Az, hogy a Balaton déli partján háromszor oly kevés a nádas, mint az északin, hogy a déli parton 19 falu közül 7-nek egyáltalában nincs nádasa, ellenben az északi parton mind a 30 falunak van, hogy 10 év alatt a nádasok a déli parton jelentékenyen megfogytak, az északin ellenben megnövekedtek s végül hogy a déli part nádasai jövedelmezőségüket tekintve csaknem felényi értékűek, mint az északiak, mindez természetes következménye a földrajzi, földtani és éghajlati tényezők azon összealakulásának, melyet a bevezető sorokban jellemeztünk.

A nádat télen lekaszálják, néhol, a nehezebben hozzáférhető helyeken kisebb fajta gyalázkával (nádvágó sarló), másutt, a hol nagyobb, egyenletesebb felületek vannak a jégen, toló kaszával. A nádas többnyire az uraságé s a nép neki az aratást harmadában végzi. A nád kévéje 6—8 krajczár. Használják házfedésre, a Kis-Balaton körül pedig még vejszekötésre, a mihez igen jó minőségű válogatott nád kell.