Jankó János: A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei III. kötet - A Balaton környékének társadalmi és embertani földrajza. 2. rész: A Balaton-melléki lakosság néprajza (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1902)
Ötödik fejezet: Mezőgazdaság
A Bula.ton-melléki lakosság néprajza. 299 A Balatonmellék ötven községéhez az 1896-diki mezőgazdasági statisztika szerint elég jelentékeny erdőterület, összesen 24.750 kát. hold tartozik, a mi az egész terület 9'8°/0-á.t teszi; az északi partra 15.720, a délire 9030 k. hold jut, amott a területnek 12'9, emitt 6'7°/0-át foglalván el; az északi part tehát csaknem kétszer olyan erdős, mint a déli. Négy község van, a melynek erdeje egyáltalában nincsen, ezek: Kenese az északi, Orda, Csehi, Boglár a déli parton. Legtöbb erdeje van az északi parton abszolút értékben Meszes-Györöknek 2157 k. holddal, a község területéhez viszonyítva Gyenes-Diásnak, a hol az 1285 k. hold erdő a község határának 39'9%'át foglalalja el, s a délin abszolút és relativ értékben is Endrédnek 2438 k. h.-dal, mely a határ 29'5°/0-a. Ha a mezőgazdasági statisztikának 1896-diki adatait a földadó-kataszternek az 1885-ik év körüli időre vonatkozó adataival hasonlítjuk össze, kitűnik, hogy a két időpont közé eső mintegy tíz évi időszakban az erdőterület a Balaton mellékén gyarapodott, 24.465 k. holdról 24.750 k. holdra vagyis 285 k. holddal emelkedett, melyből 9 hold az északi, 276 hold a déli partra jut. Ebből az következnék, hogy a jelzett időben erdőt nem irtottak; ez azonban nincs így, mert ezek a számok egyes községekben végzett irtásoknak és más községekben végzett szaporításoknak különbözetei s a táblázatoknak a községekre vonatkozó adataiból kitűnik, hogy az északi parton csak 5 községben maradt az erdő változatlan, 16-ban ellenben kiirtottak összesen 552 hold erdőt, míg 9-ben 561 holddal emelkedett az erdő területe; hasonlóképen a déli parton az erdő csak 4 községben maradt változatlan, 6-ban apadt 472 holddal, 7-ben emelkedett 748 holddal. Jövedelmezőség tekintetében az erdő a Balaton mellékén az összes művelési ágak közt a legutolsó helyen áll. A földadó-kataszter által megállapított előleges jövedelmi fokozatok szerint a Balaton-melléki erdők holdankinti jövedelme átlagban 108 frt ; az északi és déli part közt nagy különbség van; ott 0'70 frt, itt 1‘46 a holdankinti tiszta jövedelem s így a déli part erdői kétszer annyi értékűek, mint az északiaké. Legkevésbbé értékesek A.-Örs, Paloznak és Salföld erdei, melyek jövedelme holdankint csak 025 frtban állapított meg, legjövedelmezőbb Balaton- Magyaród 303 frttal; a déli parton a legsilányabb erdő is holdankinti L00 frt jövedelemmel szerepel. Az erdők legnagyobb része különben is a latifundiumokhoz, a papi és egyéb nagybirtokokhoz tartozik, a melyeknél vadászati szempontból bir jelentőséggel; községi erdő alig van már s így a nép életében az erdőnek tényleg vajmi kevés szerep jut. Vill. A nádasok. A nádas a Balaton partján is olyan, mint másutt az országban, csak földrajzi megjelenése sajátságos és tanulságos; mutatója az a Balaton északi és déli partja különböző fizikai minőségének, különböző korszakbeli alakulásának, valamint a két part különböző vegetatiójának. A nádas a sáros-iszapos partszélt szereti s ilyen az északi part, a déli fenék homokos sőt köves és általában kemény s így nem való a nádasnak, ott helyette már jobb kaszáló rét van. De ezeken kívül az északi szél is szabályozza a nádas elterjedését, mert nádas csakis azon a parton van, a mely szél árnyékába esik s ilyen az egész veszprémi és zalai part, ellenben a tó
