Jankó János: A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei III. kötet - A Balaton környékének társadalmi és embertani földrajza. 2. rész: A Balaton-melléki lakosság néprajza (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1902)
Ötödik fejezet: Mezőgazdaság
A Balaton-mei lék i lakosság néprajza. 295 ezután a birka tejivei lefejik, hogy az anya a bárányon a maga szagát érezze s akkor elvádolja. Ha a birka dögöt ellik, akkor az elvádolandó bárányt odacsenik a fészkébe, a döggel kicserélik, az élőt belefertó'ztetik az anya szülő nedvébe s akkor az anya az élőt elvádolja. Elléskor a pásztornak ugyancsak vigyázni kell, hogy minden anya a maga bárányát kapja meg s mert ilyenkor nem ér rá minden bárányt végleges jegyével ellátni, kisegíti magát a bárányrovással. Szabad idejében apró fadarabokból a háztartás legkülönbözőbb darabjait kifaragja kicsi mintákban párosán; elléskor aztán mindegyik pár egyik felét az anya, másikát a bárány nyakára köti ; ez elég ismertetőjel reggelig vagy másnapig, a végleges jelzésig. A birka korát a fülön jelzik meg; a fül felső szélén minden hasítás egyet, az alsó szélén kettőt, a fül csúcsának behasítása ötöt, a fül közepén levő lyuk tízet jelent. A fülön ezekkel a jelekkel a születés évét jelzik. Ha én 1901-ben egy birka fülén a felső és alsó szélén és a csúcson 1 — 1 hasítást látok (5 —)— 2 —(— 1 = 8), tudom, hogy az (189)8-ban született s így három éves. Tekintve azt, hogy a juh hét évnél tovább nem igen marad meg a gazda kezén, — akkor vagy eladják, vagy levágják, — a tizes jelzésre nem igen szorulnak. Ma azonban már a jelzés e szokása is leáldozik, már a juhász is ismeri a tatavirozást; e czéha csipőalakú vasat használ, azzal a fül belső felületére becsipi a születési évszámot s a sebes részt azon frissiben bedörzsöli spirituszos kinruszszal. A mezőgazdasági statisztika ugyan még a szárnyasok, baromfiak összeírására is kiterjeszkedett, de számbeli adatait maga is megbízhatatlanoknak tartja; ezek szerint összeírtak 122.025 baromfit, melynek 2/5-e az északi, 3/5-e a déli partra esik; ha a számbeli adatokat nem is, de a két part közti arányt megerősíteni látszik az a tény, hogy a vas- és sopronmegyei tikászok sokkal sűrűbben keresik fel a déli, mint az északi partot (lehet különben, hogy csak azért, mert a déli parton vasút van s ez hamarább bonyolítja le az élő s így érzékeny árúval való forgalmat). Hasonló megítélés alá esik a mezőgazdasági statisztikának a méhkaptárok kimutatására vonatkozó rovata is, mely szintén abszolút megbízhatatlan; a végösszeg maga 2257, mely meglehetősen egyformán oszlik meg a két part közt, s oly kicsiny, hogy gazdasági jelentősége egyáltalában nincsen. Végezetül meg kell emlékeznünk még két házi állatról: a kutyáról és macskáról. A kutyának három paraszti faját ismerik: a házi kutyát, a komondort és a pumit; utolsó kettő a pásztoroké; az úri fajtákból ismertebbek a vizsla, agár és tákszli. Mióta behozták az ebadót, a kutyák is megfogytak, ma már csak az tart, akinek igazán szüksége van reá. Kutyán evek: Affi, Ali, Ami, Amiczi, Amidor, Apré, Basa, Bájszi, Bársony, Bátor, Blech, Bodri, Bogár, Brikk, Bundás, Bundi, Csicsa, Csuti, Czézár, Czigány, Czinke, Fidi, Fillér, Filokszer, Fináncz, Fityor, Füles, Fürge, Gyöngyös, Hattyú, Hektor, Huszár, Jogász, Kadarka, Kakuk, Káró, Kicsiny, Klapecz, Kóbi, Kormos, Kokett, Lion, Liter, Lord, Makszi, Mindegy, Mirza, Misi, Mitvisz, «Nem az>, Néró, Parádé, Parázs, Pepesz, Picziny, Portás, Puccz, Rajna, Rókusz, Sajó, Sió, Subri, Suhancz, Szellő, Szelma, Szitok, Tenger, Tirág, Tisza, Vadas, Valdi, Valdman, Verbunk, Vigécz, Vigyáz, Viki, Vitéz, Vőfény, Zsandár, Zsidó. — A macskáknak sok esetben egyáltalában nincs nevük; nevükből egy sorozatot a következőkben adunk : Bagós, Barnabóka, Böske, Csicse, Csiómió, Czicza, Czicze, Cziczelle, Cziczindli, Cziczus, Czigány, Czili, Czuli, Dorosz, Elet, Fáni, Friczi, Güzü, Hófehérke (ez a macska tiszta fekete volt!), Homoki, Jakab,
