Jankó János: A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei III. kötet - A Balaton környékének társadalmi és embertani földrajza. 2. rész: A Balaton-melléki lakosság néprajza (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1902)
Első fejezet: A Balatonpart községei
22 A Ba la ton-ni el lé ki lakosság néprajza. 38. Balciton-Füred (X - 35° 32' 5", œ = 46° 57' 42"; H - 104-156—392 m.) Nagyközség, Tihanytól 5’4, a Balatontól P8 km. távolságban ; hozzátartozik Balaton-Füred fürdő, vagy helyi megnevezés szerint a Savanyóvíz; 375 házzal, 1788 lakóval, 5696 kát. hold területtel ; távíróhivatallal, postával, póstatakarék- pénztárral, gőzhajóállomással; fürdő- és nyaralóhely (1. Boleman, 16.). Birtokosa a tihanyi apátság a veszprémi káptalan, Eszterházy Pál gr. Nemzetiségi tekintetben 1788 lakójából 1752 magyar, 27 német, 1 horvát, 2 tót és 6 egyéb. Vallási tekintetben 500 lakója rom. katolikus; azoic kik a faluban laknak, Paloznak (1 ezt) leányegyházát képezik ; a savanyóviziek azonban a paloznaki plébániába leányegyházként bekebelezett, a tihanyi apátság patronátusa alatt álló expositurát képeznek, mely 1788-ban keletkezett ; anyakönyvei ugyan Paloznakon vannak, de a Szent Benedek rend tihanyi konventje látja el őket. Az ev. reformátusok száma 1141, anyaegyházuk 1590-ben keletkezett, anyakönyvei az 1724. évvel kezdődnek. Az ágostai hitvallásuaknak — 26 — Veszprémben van az anyaegyházuk. — A zsidók száma 120, kiknek helyben van anyaegyházuk. — Ezeken kívül van még 1 egyéb vallású. Először 1093-ban említik Fyred néven, később írják Fyured, Fired és IAvred alakban is. A tihanyi apátságé, veszprémi káptalané és püspökségé, budai káptalané stb. volt, részben pedig mint veszprémmegyei hely Esegvárhoz tartozott (Csánki, III. 54.). Nevét fürdőjéről kapta. 39. Aracs. (X = 35° 33' 40", <p = 46° 58' 23"; H = 104—159—320 m.) Kisközség, Balaton-Füredtől 2-3, a Balatontól F8 km. távolságban ; 126 házzal, 621 lakóval, 2368 kát. hold területtel ; utolsó pósta- és távíróállomása Balaton- Füreden van. Birtokosa gróf Eszterházy Jenő. Nemzetiségi tekintetben 621 lakójából 613 magyar, 5 német, 1 tót és 2 egyéb. Vallási tekintetben 277 lakója róni. katholikus, kiknek temploma Nagy Boldog- asszonynak van szentelve, egykor volt külön plébániájuk, ma Paloznak (1. ezt) leányegyházát képezik. — Az ev. reformátusok száma 366, anyaegyházuk 1782-ben keletkezett, anyakönyveik is ugyanazon évvel kezdődnek. - Az ágostai hitvallásnak száma 4, kik a veszprémi anyaegyházhoz tartoznak. — Zsidó van 24, Balaton- Füreden anyaegyházzal. Először 1093-ban említik Araach néven, írják később Aradinak is; főleg a tihanyi apátságé, veszprémi káptalané volt. (Csánki, III. 29.). Nevének eredete ismeretlen. 40. Csopak (X = 35° 35' 15", <p = 46° 59'; H = 104—155—318 m.) Kisközség Arácstól 2’2, a Balatontól 15 km. távolságban ; hozzátartozik Nosz- tori puszta ; 79 házzal, 345 lakóval, 2632 kát. hold területtel ; postahivatallal, pósta- takarékpénztárral ; utolsó távíróállomása Balaton-Füreden. Birtokosa a veszprémi rom. káptalan.
