Jankó János: A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei III. kötet - A Balaton környékének társadalmi és embertani földrajza. 2. rész: A Balaton-melléki lakosság néprajza (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1902)
Első fejezet: A Balatonpart községei
20 O. Bulatun-mei léki lakosság néprajza. Ev. református lakói — 30 — Balaton-Udvari anyaegyházához tartoznak. Az ágostai hitvallásunk száma 105 s ezeknek anyaegyháza Alsó-Dörgicsén van. A zsidók száma 9, s Balaton-Füred anyaegyházához számíttatnak. CsÁNKi-nál nevét ugyan nem találom, de a XIV. századbeli pápai tizedjegy- zékekben előfordul mai alakjában (lásd: A veszprémi püspökség római oklevéltára, Budapest, 1899. II. k. LXXXVIIÍ. 1.). Nevének eredete ismeretlen. 34. Balaton-Udvari. (X 35° 28' 20", <p = 46° 54' 25"; H 104- 118—256 m.) Kisközség, Akaiitól 5'0, a Balatontól 0 3 km. távolságban, 54 házzal, 344 lakóval, 3287 kát. hold területtel ; utolsó póstája Aszófőn, utolsó távíróállomása Balaton-Füreden van. Birtokosa a veszprémi r. káth. püspökség és Kapolcsi Károly. Nemzetiségi tekintetben 344 lakójából 304 magyar, 17 német, 1 tót és 22 egyéb. Vallási tekintetben 162 lakó r. katholikus, kik Szent Mártonnak szentelt templomukkal az aszófői anyaegyházhoz tartoznak (1. ezt). Az ev. reformátusok száma 176, helyben levő anyaegyházuk 1717-ben keletkezett, anyakönyveik az 1792. évvel kezdődnek; fiókegyházai Akaii, Örvényes, Aszófő. — Ezeken kívül van 6 zsidója, kik a balaton-füredi anyaegyházhoz tartoznak. Először 1093-ban említik Oduory néven, később Vdvory, Wdwary, Wduary néven is; főleg a tihanyi apátságé volt (Csánki, III. 119.). Neve magát a megtelepülést fejezi ki. 35. Örvényes. (X = 35° 28' 55", <p = 46" 55'; H = 104—124—200 [?] m.) Kisközség, Udvaritól U3, a Balatontól 0'6 km. távolságban; 40 házzal, 228 lakóval, 780 kát. hold területtel; utolsó póstája Aszófőn, utolsó táviróállomása Balaton-Füreden van. Birtokosa maga a község. Nemzetiségi tekintetben 228 lakójából 196 magyar, 28 német és 4 egyéb. Vallási tekintetben 217 lakója római katholikus; ezek Szent Imrének szentelt templomukkal Aszófő leányegyházát képezik (1. ezt). Az ev. reformátusok száma 10, az ágostai hitvallásuaké 1, azok Balaton-Udvari, ezek Alsó-Dörgicse anyaegyházához tartoznak. Zsidó a községben nincs. Először 1093-ban említik Ermenes néven, később írják Eurmenus, Ewrmenus, Ewrmenes, Wrmenes alakban; a tihanyi apátságé, a veszprémi káptalané és a köznemeseké volt (Csánki, III. 88.). Miért kapta első nevét, s mikor került abba az m helyett v (a mi az értelmet egészen megváltoztatta) nem tudjuk. 36. A szófa. (X = 35° 29' 53", <p = 46° 55' 50"; H = 104-144-235 m.) Kisközség, Örvényestől 2-0, a Balatontól 0’8 km. távolságban ; 74 házzal, 394 lakóval, 1444 kát. hold területtel ; postával, postatakarékpénztárral ; utolsó távíróállomása Balaton-k üred. Birtokosa a tihanyi apátság. Nemzetiségi tekintetben 394 lakójából 381 magyar, 3 német, 10 egyéb. A állási tekintetben 379 lakója róm. katholikus; ezek parochiája a XIV. szá
