Jankó János: A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei III. kötet - A Balaton környékének társadalmi és embertani földrajza. 2. rész: A Balaton-melléki lakosság néprajza (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1902)
Ötödik fejezet: Mezőgazdaság
242 *4 fía la t on-nielli ki lakosság néprajza . 716 k. hold a déli partra jut. A déli parton a szántóföldek területének e gyarapodása részben mindenesetre örvendetes jelenség, mert az nagyrészt a legelökbó'l elhódított területekkel gyarapodott s így ennek jövedelmezősége tetemesen emelkedett, az északi parton azonban, fájdalom, a szántóföldek területének e gyarapodása a pusztulást jelenti és pedig a szőlők pusztulását, melyek területe tíz év alatt 7854 k. holdról 4596 k. holdra szállt le, tehát 3258 k. holddal apadt, csaknem annyival, a mennyivel emelkedett a szántóföldek területe, melynek jövedelmezősége csaknem ötször kisebb, mint a szőlőké. A szántóföldek gyarapodása azonban a községekben nem általános jelenség, s a mennyiben a jelzett tíz év alatt a szántóföld több községben megfogyott, a 4001 k. hold az egyes községekben beállott gyarapodás és fogyás különbözeiéül tekintendő csak, míg a gyarapodás valódi értékét akkor kapjuk meg, ha ehhez hozzáadjuk azt az összeget is, a melylyel az egyes községekben a szántóföld területe megfogyott. így a szántóföld a jelzett tíz év alatt az északi parton 9 községben, névleg, B.-Füreden, Szepezden, Rendesen, Badacsony-Tomajban, Tördemiczen, Meszes-Györökön, Yonyarcz-Vashegyen, Keszthelyen és Egenföldön fogyott meg összesen 594 k. holddal, a déli parton 5 községben, névleg Vörsön, Lengyeltótiban, Faluszemesen, Endréden és Siófokon, összesen 565 k. holddal, vagyis az egész Balaton partján 14 községben összesen 1159 k. holddal, a miből következik, hogy a többi 36 faluban a szántóföld tulajdonképen nem 4001, hanem összesen 5160 k. hold területtel gyarapodott. A szántóföldek területének e növekedése egyébként országos jelenség s ez a jelzett tíz évben az egész országra nézve 772.000 k. holddal tett ki, a mi 3'87°/0-os gyarapodásnak felel meg s «elég tekintélyes, kivált ha tudjuk, hogy a gabnater- melésnek mindenáron való kiterjesztése a nyolezvanas években már nem volt többé uralkodó irány». (Mezőgazd. Statisztika, l. k. bevezető rész). A szántóföld tiszta jövedelmi kulcsa a Balaton mellékén átlagban és holdan- kint 5‘91 frtban állapítható meg. Ám ez csak átlag, mert a két part közt nagy különbség van, mely erősen jellemzi az északi part domborzati tagoltságából következő mostoha állapotokat. Míg a déli parton ugyanis a szántóföld holdjának átlagos tiszta jövedelme 742 frt, addig az északi parton ez csak 441 frt, vagyis a déli parton minden hold szántóföld 3'01 frttal = 594°/0'kal fizet többet, mint az északin. Az északi parton a szántóföld minősége legrosszabb Udvariban, hol annak holdan- kinti tiszta jövedelme E38 frt s mely egyszersmind e tekintetben az egész Balaton- mellék legszegényebb községe, a legjobb Egenföldön 9'99 frt holdankinti tiszta jövedelemmel; a déli parton a szántóföld minősége legkevésbbé jó Endréden, a hol az még így is holdankint 54 7 frt előleges tiszta jövedelemmel számítható, a legjobb s egyszersmind az egész Balaton mellékén leggazdagabb — 1047 frttal! — Fokszabadiban. Egyébként a jövedelmezőség szerint a községek a két parton a következőképen oszlanak meg: Holdankinti tiszta jövedelem az északi parton a déli parton összesen községben min. (138)— 200 krajez. . 2 — 2 201 — 400 » . . 11 — 11 401 — 600 » . . 13 2 15 601 — 800 » . . 2 12 14 801 1000 » . . 2 5 7 1001 -max. (1047 kr.) . 1 1 összesen 30 20 50
