Jankó János: A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei III. kötet - A Balaton környékének társadalmi és embertani földrajza. 2. rész: A Balaton-melléki lakosság néprajza (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1902)
Ötödik fejezet: Mezőgazdaság
J. Balato n-inellêki lakosság néprajza. 241 anyaga főként kp s így a tűzkár esélyének nincs úgy kitéve, mint a déli part sövényfalú töméses vagy fecskerakásos háza. Ezzel szemben a gabna- és takarmánynak biztosítása, valamint az átalányban való biztosítás, igen jelentektelen. A jégkár elleni biztosítás ugyan szintén nem nagy jelentőségű, de az országos átlaggal szemben még mindig elég nagy; feltűnő, hogy jégkár ellen az északi parton kétszer annyi gazdaság van biztosítva, mint a délin, de legott megértjük ezt, ha arra gondolunk, hogy az északi parton, a nagy gonddal és költséggel kezelt és fen- tartott szőlők azok, melyek nagy jövedelmezőségét a legkisebb gazda is, ha csak teheti, biztosítani igyekszik a szőlőket mindenkor rendkívül érzékenyen sújtó jégverés ellen. II. Gabonatermelés. A balatonmelléki 50 községnek összesen 63.647 k. hold területű szántóföldje van, mely a községek összes területének 24'9°/o~át teszi. Ebből a déli partra 41.888 k. h., vagyis a déli part egész területének 31‘2°/0-a, az északira csak 21.759 k. h., vagyis 17'9% esik s így a déli parton abszolúte is és aránylag is sokkal több a felszántott föld, mint az északin, melynek a domborzati viszonyokból következő sokkal mostohább állapotát e számok legjobban tüntetik fel. Ha a szántóföld községenkinti területének csak abszolút számát tekintjük s nem viszonyítjuk a határhoz, az északi parton legkevesebb szántóföldet Kövesden találjuk, a hol az csak 99 hold (ám az egész határnak 7'7°/0-a), a legtöbbet Kenésén, a hol az 3176 k. h. (az egész határ 33’7°/0-a); a déli parton legkevesebb szántóföld van Ordán (778 k. h. = 40'l°/0), a legtöbb Lengyeltótiban, 5443 k. h., mely az egész határ 35'9%-át teszi. Ezek szerint az egy községben felszántott föld minimuma az északi, maximuma a déli partra esik, a mi teljesen megfelel azon előbbi észleletünknek, hogy a déli parton abszolúte is és aránylag is sokkal több a felszántott föld, mint az északin. Ugyanezt erősíti meg az is, ha a szántóföld területét nem abszolút értékében, hanem az illető község egész határához viszonyítva vizsgáljuk. Ily módon a déli parton legkevesebb szántóföldje van Balaton-Keresztúrnak, a hol ez az egész határnak csak 10'3°/0-át teszi, a mi 1185 k. holdnak felel meg; legtöbb szántóföldje van Endrédnek, a hol az a 3988 k. holddal az egész határnak 48'3%-át teszi. Az északi parton aránylag legkevesebb szántóföldje van Meszes-Györöknek, a hol ez 355 holddal az egész györöki határnak csak 5' 1 °/0-át teszi; legtöbb van Zánkán: 810 k. holddal 40'8°/0- A minimum tehát a relativ értékelésnél is az északi, a maximum a déli partra esik. A mennyiben a kataszteri becslő munkálat körülbelül az 1885. év állapotát tünteti fel s mind a hét művelési ág területének pontos kimutatását adja közsé- genkint s így a mezőgazdasági statisztikának tíz évvel későbbről származó adataival összehasonlítható, megállapíthatjuk, hogy a gabnatermelés czéljából szántás alá fogott terület a tíz év alatt mennyit szaporodott. A szántóföld volt az északi parton a déli parton összesen 1895-ben...................... 21.759 k. h. 41.888 k. h. 63.647 k. h. 1885-ben ...................... 18,474 » » 41,172 » » 59.646 » » k ülönbség . . 3.285 k. h. 716 k. h. 4.001 k. h. E szerint a megjelölt tíz év alatt a Balaton mellékén fekvő 50 faluban a szántóföld 4001 k. hold területtel szaporodott, melyből 3285 k. hold az északi, A Balaton tudom, tanulmányozásának eredményei. III. köt. 2. rész.
