Jankó János: A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei III. kötet - A Balaton környékének társadalmi és embertani földrajza. 2. rész: A Balaton-melléki lakosság néprajza (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1902)
Ötödik fejezet: Mezőgazdaság
240 A Balaton-mei léki lakosság néprajza. épen a házi kezelésben levő lulajdonbirtokok szaporodását akadályozza meg s így a kisgazdát rákényszeríti, hogy tulajdon szerzése helyett bérlettel érje be. Hogy a Balaton déli partján a mai birtokjogi állapotok mennyire nem kedvezők a független, szabadon mozgó s a parasztbirtokoknak nemcsak területét növelő, hanem számát is gyarapító gazdálkodásnak, vagyis a házilag kezelt tulajonbirtokok szabad fejlődésének, legjobb megvilágosítója az, ha százalékszámát az egész magyar birodalomra megállapított országos százalékszámokkal hasonlítjuk össze. E szerint, míg az északi part arányszámai alig térnek el az országos átlagszámoktól, a déli partnál ez eltérés igen jelentékeny, melyet röviden úgy fejezhetünk ki, hogy a haszonbéres birtok a Balaton mellékén 2-szer, a Balaton déli partján csaknem 23/4-szer annyi, mint általában az egész országban. Még vigasztalanabb a helyzet, ha a haszonbéres birtoknak a tulajdon birtokhoz való arányát vizsgáljuk. Az északi parton 3 község van olyan, (Kenese, Udvari, Bad.-Tomaj), a hol a gazdaságok területéből a haszonbéres birtok több, mint a tulajdonbirtok, az 12.410 k. h., s így több mint kétszer annyi, mint ez, mely csak 5759 k. h.; egy község pedig olyan (Vonyarcz-Yashegy), a hol a haszonélvezeti birtok (ebben az esetben nem illetményföldek) nagyobb (1083 k. hold.), mint a tulajdonbirtok (896 k. hold). Ezzel szemben a déli parton 7 község van (Vörs, B.-Szt.-György, B.-Keresztur, Boglár, Lelle, Faluszemes, Szárszó), melyekben összesen 9.975 k. hold tulajdonbirtokra több, mint háromszor annyi, vagyis 31.344 k. hold haszonbéres birtok esik s 2 olyan község van (B.-Berény és B.-Magyaród), a hol a haszonélvezeti birtok (összesen 6854 k. hold) sokkal nagyobb, több mint kétszer annyi, mint a tulajdonbirtok (3127 k. hold). A mezőgazdasági statisztikának még egy általános érdekű része van s ez a biztosítás ügyével foglalkozik s községenkint mutatja ki, hogy a gazdaságok közül hány vette igénybe a tűzkár- s hány a jégkárbiztosítást, sőt az előbbinél az összeírás azt is megkülönböztette, hogy a gazdaságok tűz ellen csak épületeiket biztosí- tották-e, vagy a gabonát és takarmányt is, vagy pedig átalány-biztosítást alkalmaztak. Ütvén balatonparti községünk adatait összegezve, az eredmény a következő: T ü z k á r e 1 1 e n J é g kár épületet gabonát és takarmányt átalányban e 1 1 e n b i z t o s í t o t t g a z d a s á g o k száma %-a száma %-a száma %-a száma %-a Az északi parton 2,046 27-43 152 2-03 118 1-31 355 476 A déli parton 2,156 4982 51 1-17 54 1-24 103 2-37 A Balaton mellékén 4,202 3565 203 1 72 172 1-46 458 388 Országos átlag 809,988 2373 67,888 1-99 30,404 0 89 50,439 T48 Ha az eredmény általában véve nem is mondható valami örvendetesnek, mert hiszen a gazdaságoknak csak 35'65°/0“a biztosította az épületeket a tűz ellen, mégis úgy összegeiben, mint részleteiben sokkal kedvezőbb, mint az országos átlag; egyedül a gabona és takarmány biztosítása az, melynél a Balatonnak nem ugyan egész melléke, hanem csak a déli partja az országos átlag mögött marad. Az északi és déli part közti különbség itt is szembeötlő; így a déli parton az épületek a tűzkár ellen csaknem kétszer annyi gazdaságban vannak biztosítva, mint az északi parton, ^ minek minden esetre egyik főoka az, hogy az északi parton az építkezés
