Jankó János: A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei III. kötet - A Balaton környékének társadalmi és embertani földrajza. 2. rész: A Balaton-melléki lakosság néprajza (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1902)
Ötödik fejezet: Mezőgazdaság
A Balaton-mei lék i lakosság néprajza. 239 különbözet, mert a termő terület az északi parton — a végleg elpusztult s más művelési ágra egyáltalában nem alkalmas területek révén — 685 holddal ténylegesen apadt, míg a déli parton a földadó alá eddig nem esett bozótok, berkek kiszárításával 1051 k. holddal, mint új hódítással gyarapodott; e két szám külön- bözete az a 366 k. hold, mely az egész Balaton-mellék termő (s így földadó alá eső) területének gyarapodását tünteti fel. Azt már előbb (a 30. lapon) említettük, hogy a Balaton két partjának elég egyenletesen ketté osztott területévél nincsen arányban a községek száma; az északi parton 30 falu 28.904 lakóval, a délin csak 20 falu 26.596 lakóval osztozkodik. Megemlítettük azt is, hogy ez pontos kifejezője annak, hogy az északi parton a parasztbirtok, a délin a latifundium sok, s hogy az északi parton a parasztbirtok kisebb, mint a délin. Ezt számbelileg igazolja táblázatunknak a gazdaságok számáról összeállított rovata, mely szerint a Balatonpart 50 községében a gazdaságok száma 11.784 s míg ebből az északi partra 7457 (63’3d/0), a délire csak 4327 (= 36.7°/0) jut. Ezzel kapcsolatosan természetes, hogy egy gazdaságra az északi parton átlagban kevesebb föld ( 16'31 k. hold) és kevesebb lélek (3‘8) jut, mint a déli parton (31'00 k. hold és 61 lélek) s hogy ugyancsak átlagban egy lélekre az északi parton kevesebb föld (4'2 k. hold) jut, mint a délin (5'0 k. hold). Még szabatosabban tüntetik fel ez állapotokat azok a birtokjogi adatok, melyeket a mezőgazdasági statisztika — ez alkalommal először — gyűjtött össze. A balaton- parti községekre vonatkozó adatok végösszegezésének eredményei a követezők: Ezekből kitűnik, hogy a gazdaságok összes területéből 255.804 k. holdból a túlnyomó rész, 193.890 k. hold, vagyis 75'8°/0 házilag kezelt tulajdon birtok; aránylag elég kevés, 9’929 k. hold vagyis 39°/0 esik a haszonélvezeti birtokra, minők az illetményföldek, melyek p. o. a lelkészi, tanítói, jegyzői stb. állással járnak, míg ellenben az egész területnek több mint egyötöde 51.985 k. hold, vagyis 203°/0 haszonbéres birtok, mely alatt csak a pénzen bérelt s nem a részes (feles, harmados) viszonyban kezelt birtokokat kell érteni. A birtokok e három fajtája azonban igen különböző arányokat mutat a Balaton két partján, melyeknek a most közölt arányszámok csak középértékeit adják. így a házi kezelésben levő tulajdon birtok az északi parton 85'5°/0‘ob a délin már csak 66'9%-ot tesz, a mi 18-6°/0-nyi különbözettél a déli part latifundialis gazdálkodási rendszerére utal. A haszonélvezeti birtokok az északi parton csak l'9°/0, a délin már 5’9°/0'at teszik a területnek, a mi alkalmazottan szólva azt jelenti, hogy a déli parton — kevesebb lakosság és kevesebb gazgaság mellett — háromszor annyi illetményföld van, mint az északin, a mi ismét csak úgy érthető meg, hogy az illetményföldek egyrésze latifundialis és kegyúri eredetű. Végül — és természetesen — a haszonbéres birtok is jóval több a déli (27*2°/0), mint az északi (12 6°/0) parton, mert a latifundialis rendszer Az összes gazdaságok területéből esett a tulajdon a haszonélvezett a haszonbéres birtokokra hold % hold % hold % az északi parton 104,110 = 85-5 2,098 = 1-9 15,423 = 12-6 a déli parton 89,780 = 669 7,831 5-9 36,562 27-2 a Balaton mellékén 193,890 = 75-8 9,929 = 3-9 51,985 = 20-3 az országos átlag 48.671,448 = 866 1.600,491 = 2-9 5.914,388 = 10-5.
