Jankó János: A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei III. kötet - A Balaton környékének társadalmi és embertani földrajza. 2. rész: A Balaton-melléki lakosság néprajza (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1902)
Negyedik fejezet: Lakás, táplálkozás, ruházat
A Balaton-melléki lakosság néprajza. 199 be. Ez áll egy első szobából, egy konyhából, egy lakószobából és egy kis kamrából, melyből egyszersmind a padlásra is felmehetünk. Az első szobának, a konyhának és kamrának külön ajtaja van az udvarra, s ez kétségtelenül a magyar typusú házak közé sorozza ezt; ám a lakószobának nincs külön ajtaja az udvarra, hanem 30. ábra. Lakóház Alsó-Őrsön. úgy oda, mint a tiszta szobába is, a konyhából vezet egy-egy ajtó, a mi Ppedig a német typusú házak kiváló jellege. A gazda elmondta, hogy a ház eredetileg csak az első két helyiségből állott, azoknak külön-külön ajtajuk volt az udvarra; a két helyiséget pedig egymással ajtó nem kötötte össze; télen ő és felesége a konyhában szoktak hálni; egyszer aztán «felverték» a szobát, vagyis éjjel rablók törtek be, mindenüket elhordták s ebből bizony ők a konyhában a vastag sártöméses falon keresztül semmit sem hallottak. Ekkor vágatták az ajtót a közfalon, hogy minden neszt meghalljanak azon keresztül. Később a család szaporodott, még egy szobára (a mai lakószobára) volt szükség, de már annak az udvarra nem vágattak ajtót, hanem csak a konyha felé, mert így biztonságosabb. 31. ábra. Alaprajzok.
