Jankó János: A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei III. kötet - A Balaton környékének társadalmi és embertani földrajza. 2. rész: A Balaton-melléki lakosság néprajza (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1902)
Harmadik fejezet: A népesség száma és elemei
A Balaton-melléki lakosság néprajza. 141 parti községeket s figyelmesen vizsgáljuk a lakosok testi sajátságait, legott szembetűnik, hogy anthropologiailag e lakosság legalább is két külön fajból van össze- téve, melyek közül az egyik, ha ma magyar is, eredetére nem volt az. Feltűnik továbbá az. is, hogy a keverődött elemek mellett a két faj külön-külön magában és tisztán is képviselve van, a mi azt bizonyítja, hogy e két faj keverödése még fiatal keletű és eddig sokkal kevésbbé intensiv, semhogy azt tehetnők fel, hogy az már a XVIII. század előtt történt volna meg. A két különböző anthropologiai typus a maga eredetében nyilván nyelvileg is különbözött s így a mai népesség keverődött jellegét olyan egy vagy több nemzetiségtől kapta, a melyet a statisztika ki nem mutat, mert e nemzetiségek ma már teljesen elmagyarosodtak, beléolvadtak a Balatonpartnak mindenkor többségben levő magyarságába, a magyarnak vallják és érzik magukat s a népszámláláskor is magyarnak jelentkeztek. E nemzetiségi elemek kihüvelyezése kulcsot ad kezünkbe az anthropologiai különbségek és bizonyos néprajzi sajátosságok megértéséhez, épp azért meghatározásuk nagy jelentőségű. E feladat azonban igen nehéz, mert a nemzetiségek kimutatása a régibb népszámlálásokban nincs meg s így a nyomozásnál oly forrásokat kell felhasználnunk, melyek a nemzetiségi viszonyokról a legtöbb esetben csak közvetve nyújtanak felvilágosítást. Első forrásunk, mely a nemzetiségi elemek legújabb állapotával és változásaival ismertet meg a hivatalos népszámlálás. Az 1869., 1880. és 1890. évi nép- számlálások közül csak az utolsó kettő nyújt adatokat a nemzetiségi viszonyokról is, az 1869-iki népszámlálás ezen adatait nem dolgozta fel. 1890. évi népszámlálás szerint a Balatonpart 55,500 főnyi lakosságából 54,839 (= 98'809u/o) magyar volt, míg a többi 541 (= 0'973°/0) lélek ■— figyelmen kívül hagyva az «egyéb» rovatban felvett 120 (= 0'216°/0) egyént —a különböző nemzetiségek közt a következőképen oszlott meg: A nemzetiségek közül tehát legerősebben — 460 lélekkel — a német volt képviselve. Az 1880. évi népszámlálás már kissé más képet nyújt a nemzetiségi viszonyokról, Az 51,318 lakosból ugyanis 48,514 (94'537J/0) volt a magyar, míg az egyes nemzetiségekre a következő lélekszámúk jutottak: 1 Az 1880. évi népszámlálásban a vend nincs külön kimutatva, hanem «az egyéb hazai nyelvűek» rovatába foglalva, melyből a balatonparti községekre összesen 8 lélek (= 0*015°/o) esik. E számok valóságban egyébként is valamivel magasabbak, mert az 1880. évi népszámlálás a csecs- szopókat «a beszélni nem tudók» rovatában mutatta ki, míg az 1890. népszámlálás ezeket a szülők anyanyelve szerint osztotta szét. A Balaton mellett 1880-ban ilyen «beszélni nem tudó» volt összesen 1675, hogy ebből mennyi esik a magyarra és a három nemzetiségre, nem tudjuk, s így c rovatot teljesen figyelmen kívül kell hagynunk. német horvát tót . vend 460 = 0-828% 45 = 0-081 » 33 = 0 059 » 3 = 0 005 » német . horvát . tót . . 982 = 1913% 19 = 0 036 » 31 0 060 >l
