Jankó János: A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei III. kötet - A Balaton környékének társadalmi és embertani földrajza. 2. rész: A Balaton-melléki lakosság néprajza (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1902)
Első fejezet: A Balatonpart községei
ELSŐ FEJEZET. A BALATONPART KÖZSÉGEI. A Balaton tavának víztükrén (beleértve a Kis-Balatont is) mindössze 50 falu osztozkodik s mielőtt azok lakosságának néprajzát részletesen tárgyalni kezdeném, szükségesnek látom e községekről azokat az általános adatokat összeállítani, a melyek földrajzi, néprajzi, közigazgatási, közlekedési és egyéb tekintetekben bizonyos tájékozást nyújtanak s melyekre később a részletes tárgyalás során — legalább így, községenkinti összeállításban — többé visszatérni nem fogunk. Ez összeállításból megtudjuk az egyes községekről, hogy melyik megye melyik járásában fekszik; hol van járásbírósága, törvényszéke, adóhivatala; melyik hadkiegészítő kerülethez, melyik honvédkiegészítő parancsnoksághoz és népfölkelési járáshoz tartozik ; milyen az illető község politikai jelleme, kis- vagy nagyközség-e ; mily puszták, telepek és házcsoportok tartoznak hozzá; hány háza, hány lakója, mekkora területe van ; van-e postája, postatakarékpénztára, távírója, vasúti- és gőzhajóállomása. Mindezen kérdésekre a pontos feleletet megadja az 1890. évi nép- számlálás alapján kiadott hivatalos Helységnévtár.1 Kitüntettem ezeken kívül a birtokosokat, már a mennyiben ez az 1895-iki mezőgazdasági statisztika alapján lehetséges volt, a mely egyenkint felsorolja a ÍOO kát. holdnál nagyobb gazdaságokat.1 2 3 Megjelöltem azt is, ha valamely község fürdő- vagy nyaralóhely, de mint hogy dr. Boleman J. e helységeknek e szempontból külön monographiáját írta meg és az ugyancsak a Balaton-Bizottság kiadványainak sorában jelent meg, adatait nem ismétlem, hanem idézem könyve azon lapjának számát, a melyen a község e szempontból tüzetesen van ismertetve és méltányolva.3 A mint nem lehetett czélom egyrészt egy tisztán néprajzi mű keretében az 50 község földrajzát részletesen leírni, épp úgy nem térhettem ki másrészt az elől, hogy a legfontosabb földrajzi adatokat meg ne adjam. így minden községnél megtaláljuk a földrajzi szélességet ((e), a Ferrotól számított keleti hosszúságot (X), 2"—3"-nyi pontossággal, a meghatározás pontjául a templom, ha több volt a róm. katholikus templom, ha templom nem volt, a község főtere szolgálván. Ezenkívül 1 Dr. Jekelfalussy József: A magyar korona országainak helységnévtára, Budapest, 1892. 2 A magyar korona országainak mezőgazdasági statisztikája, Budapest, 1897. A mely községről e mű nem nyújtott adatot, ott és csakis ott felhasználtam Baross Károly: Magyarország Földbirtokosai (Budapest, 1893) czímű munkájának adatait. 3 Dr. Boleman István: A balatonparti fürdők és üdülőhelyek leírása. Budapest, 1900 ; A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei, III. kötet, IV. rész. A Balaton tudom, tanulmányozásának eredményei. III. k. 2. r. 1
