Jankó János: A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei III. kötet - A Balaton környékének társadalmi és embertani földrajza. 2. rész: A Balaton-melléki lakosság néprajza (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1902)
Első fejezet: A Balatonpart községei
2 A Ra hiton-melléki lakosság néprajza. megadom minden községnek kilométerekben kifejezett távolságát a legrövidebb légirányban mérve, úgy a legközelebbi előző falutól (ismét a templomok közt), mint a Balaton vízszélétől, továbbá a község magasságát és a község határában levő legmélyebben fekvő és legemelkedettebb két pontnak magasságát (H) A legmélyebb pont természetesen mindig ugyanaz marad, a Balaton tükre 104 m.-rel a tengerszín felett. Kiliti községnél tehát p. o. a következő képlet : H ----- 104—117—206 m azt jelenti, hogy a községben a legmélyebb pont a Balaton tükre 104,1 a község maga 117, a község határában levő legmagasabb kiemelkedés pedig 206 m.-re van a tenger szine felett. Az adatok ilyen csoportosítása egyszersmind megkönnyíti azoknak a tó tükrére való redukálását, mert belőle legott megállapíthatjuk, hogy a község 13 m.-rel fekszik a Balaton színtája felett, míg a község határának legmagasabb pontja csak 102 m.-re emelkedik a fölé. Mindezen adatok forrásául az 1 : 75,000 mértékű táborkari térkép szolgált,'1 2 melyekről a Balaton környékének javított térképe is készült. A nemzetiség feltüntetésében e helyütt csak a legszükségesebbekre szorítkoztam és az 1890. évi népszámlálás eredményeiből a nyelv szerinti megoszlásra vonatkozó adatokat minden kommentár nélkül soroltam fel, mert e kérdéssel «A népesség elemei» czímű fejezetben úgyis behatóbban kell foglalkoznom.3 Vallási tekintetben megtaláljuk ez összeállításban nemcsak azt, hogy minden egyes faluban melyik vallásból és felekezetből hányán vannak, hanem az egyházi szervezetre vonatkozó adatokat is: hol van anyaegyház, ha a faluban nincs anyaegyház, melyik egyházhoz tartozik, mikor alapult az meg, mikor restauráltatott, kinek a patronátusa alatt áll, a templom kinek van felszentelve, s minthogy az anyakönyveket faluról-falura kellett használnom, itt mondom meg azt is, azok vezetése melyik évvel kezdődik; mindezekről részint az 1890-iki népszámlálást feldolgozó helységnévtár, részint az egyházi schematizmusok adnak felvilágosítást.4 Ezek után megemlítem azt, hogy a község neve mikor fordul elő legrégebben, hogy írták azt akkor, mily változatokban van meg később, s kiknek birtokát képezte. Ez adatok forrásául egyedül Csánki művét használtam, melynek adatai a mohácsi vészen nem terjednek túl s főként a Hunyadiak korának földrajzára vonatkoznak. Itt azonban egyet meg kell jegyeznünk. Ha azt írom p. o., hogy Kiliti neve először 1082-ben fordul elő, csak annyit jelent, hogy Csánki művében a legrégibb adat ezen évről van keltezve. Lehet, hogy e név okleveleinkben már 10, sőt talán 50 évvel azelőtt is szerepel, a népesség ethnikai alakulása szempontjából azonban nem 1 A Balaton tükre az évszakos vízállás szerint egyik évről a másikig 1 méterrel, sőt többel is ingadozhatik, közepes vízállás idején 104‘40 méter a vízszint magassága, ezt 104 m.-re lekerekítettük. 2 A Balatonparti falvak az 1 : 75,000 mértékű táborkari térképnek hat lapjára esnek s ezek közül a következő kiadásokat használtam fel: Zone 17. Col. XVIII. Veszprém und Palota, 1885; Z. 18. C. XVIII. Balaton-Füred und Város-Hidvég, 1885; Z. 18. C. XVII. Nagy-Vázsony und Badacsony-Toinaj, 1884; Z. 18. C. XVI. Sümeg und Zala-Egerszeg: 1883; Z. 19. C. XVI. Kis- Komárom und Zala-Szent-Mihály, 1883, Nachträge, 1888; Z. 19. C. XVII. Somogyvár, 1883. 3 Dr. Jekelfalussy J. : i. h. 4 Dr. Jekelfalussy].: i. h. — Schematismus venerabilis cleri almae dioecesis Wesprimiensis, Weszprimii, 1897. — Tóth Sámuel: A magyarországi ev. ref. egyház egyetemes névtára, Budapest, 1887.
