A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei III. kötet - A Balaton környékének társadalmi földrajza. 1. rész: A Balaton-mellék történelme (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1913)
4. szakasz. A Balaton és vidéke a történeti korban. 1. rész: A Balaton a történeti korban / Makay Béla - II. rész. A magyarok - III. fejezet. A Balaton a XVI. század térképein
A Balaton a XVI. század térképein. 189 Arra az esetleg emelhető ellenvetésre, hogy : miért tartotta volna meg Szigliget a „szeg“ szóból eredő elnevezését akkor is, amikor sziget jellege kifejlődött s miért nem inkább a „sziget“ szóból származnék elnevezése? Válaszunk ez: Szigliget eredetileg, amikor nevét kapta, félsziget volt. Semmivel sem lenne indokolható az a magyarázat, hogy Szigliget neve azért származnék a sziget szóból, mert a tóba előbb szegletként benyúló félszigetnek minősége bizonyos időközökben megváltozott és időlegesen, nem állandóan, sziget jelleget nyert, — de meg az sem, hogy a Szigliget elnevezést •— feltéve, de meg nem engedve, hogy ez volna az eredete, szigetliget rövidítése — megtartotta volna akkor is, amikor ismét visszanyerte félsziget jellegét. Sőt ellenkezőleg ! a Szigliget név abban a korban született, amelyben a szóban forgó hely még félsziget volt, nevét pedig — melyben megvannak a sziget szónak törzshangzói is — talán éppen ezért nem változtatta meg a nép arra a rövid időre, melyben sziget volt. Sziget minősége csak időleges volt, csakis a tó vízszínmagasságának állásától függött s ennek apadásával a tó medre a sziget északi, nyugati és keleti oldalán kezdett beiszaposodni, a sziget ellenben lassanként összefüggő egészet alkotni a száráz- földdel. Miután pedig a tó elhagyta árterületét, az eddigi sziget a partnak ismét egyik kinyúló szegletévé vált s neve eredetéhez hű maradt. Számos helységet, megannyi természeti tulajdonságon alapuló, helyzet elnevezéséből eredő földrajzi meghatározást ismerünk, melyek tanúságot tesznek arról, hogy a topográfiái jelleg megváltozásával az illető különleges elnevezés idővel nem változott meg. Hány : vár-, viz-, patak-, sziget stb. szavakkal összetett, vagy ezekből képezett helységünk, helyrajzi elnevezésünk maradt meg az előidőkből, holott az illető helyeken vár nincs, — viz csak a kutakban van, -— patak a vidéket nem nedvesíti, — szigetet messze vidéken nem találunk. Miért ne viselhette volna tehát Szigliget a „szeglet, szeg“ szóból származott nevét az alatt az idő alatt is, amikor sziget volt ? Ortelius vaskos, folio alakú gyűjteményének egy toldaléka, több ó- és középkori történetíró nyomán, a római birodalomról szerkesztett térképeit tartalmazza. Ezek között van két térkép, melyek annyiban érdekesek, hogy a Balaton tava mindkettőn fel van rajzolva. Az egyiken, melynek „Germaniae veteris typus“ czíme van : Hiulca palus, — a másik térképen pedig, a „Pannoniae et Illirici veteris tabula“-n, Volceae paludes néven.1 Ezeknek az elnevezéseknek hibás voltát már fentebb tárgyaltuk.^ Valamint hogy a Magyarországról rajzolt többi már említett téfképe telve van topográfiái hibával, úgy a most említett két római térképe sincs azoknak híjával. Általában a XVI-ik század íróinál és kartográfusainál egyaránt feltűnő az a merészség, hogy római települési helyek, helységek topográfiáját hiányos tudásukkal próbálkoznak meghatározni, holott még saját hónuknak egykorú térképét is a legcsodásabb képben, valóban „képtelenségekben“ mutatják be. Mit találunk a római Pannonia térképén ORiELius-nál ? Annak, aki Pannonia helyrajzát vizsgálja, szemébe fog tűnni az a hasonlóság, 1 2 1 Lásd 33. lapon a 4. 7. jegyzet alatt. 2 Lásd a 33. és köv. 11.
