A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei III. kötet - A Balaton környékének társadalmi földrajza. 1. rész: A Balaton-mellék történelme (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1913)
4. szakasz. A Balaton és vidéke a történeti korban. 1. rész: A Balaton a történeti korban / Makay Béla - II. rész. A magyarok - III. fejezet. A Balaton a XVI. század térképein
190 A Balaton és vidéke a történeti korban. mely ORXEUus-nak térképe és a Ptolemaeus adatai alapján szerkesztett térkép között van. Hogy ennek adatait hibáival- együtt felhasználta, eléggé bizonyítja a hibás topográfia. Bregetium (Szőny) és Salle v. Sala (Zalalövő)-nél különben maga is feljegyezte, hogy az elnevezéseket PTOLOMAEUS-tól, illetve az Itinerarium Antonini- ből vette. Természetes, hogy a Balatont — Volceae paludes — melyről sem 'Ptolemaeus, sem Antoninus útrajzolója említést egy szóval sern tesznek, — saját számítása, helyesebben képzelete után rajzolta fel, eléggé következetesen ugyanazzal a hibával, mely a Lazius után szerkesztett térképén is megvan, nevezetesen : a tó déli partja a tihanyi félszigettel. A térkép földrajzi fokhálózata is Ptolemaeus ra vall, anélkül azonban, hogy a helyek helyrajzi fekvése Ptolemaeus adatai alapján volna rajzolva. Olvashatunk e térképen óriási anakronizmust is : Canisa (Kanizsa) nevét, mely várost alighanem latinos hangzásáért rajzolt fel Ortelius, ki bizonyára hallotta is hírét a török által abban az időben ostromolt Kanizsának. A Balaton hosszának meghatározására a térkép szélességi fokát használtuk. Az inkább csak véletlen eredmény — körülbelül 83 km. — csaknem megegyezik a tónak szabályozás előtti hosszaságával. A Volceae paludes szélessége méreteiről nem is szólunk, mert ezek teljesen megbízhatatlan óriási számok ! Ortelius térképgyűjeményét kilencz évre annak megjelenése után követte kortársának, Mercator (Kremer) Gerhard,1 flandriai földrajzolónak, a jülich-clevei herczeg kozmografusának Hondius Judocus s ennek fia Henrik által több ízben kiadott földrajzi atlasza a Német Császárság országairól. A gyűjteménynek Magyarországot „Hungária Regnum“" czím alatt ábrázoló térképe, egyike a legízlésesebben rajzolt képeknek (7. térkép). Kár azonban, hogy a szemrevaló térképnek kevés belső értéke van. Csak kevés megbízható adata van a Balaton s vidéke felől, mert szerzője Lazius nyomán ennek képtelenségeit öltöztette tetszetősb formába. Vízrajza csaknem azonos a Lazius térképéével, amennyiben a Zala folyó ezen térképen is egészen elhibázott irányban északkeletről kanyarodva délnek 5. Elisa- bethnél a Drávába folyik ; mégis azzal a különbséggel, hogy felső szigetébe nem Zalaegerszeg, hanem 5. Georg vára (Szentgyörgyvár) van rajzolva. Új folyó is látható e térképen Leczwyzze néven, mely Vesprisiumnál (Veszprém) ered és Zyrch (Zircz), Brynhyda (Berhida), Vrhyda (Urhida), Alba Regalis (Sz.-Fejérvár), Venecz (Velencze) alatt északnyugat délkeleti irányban elfolyva, a Dunába szakad. Ez a Veszprém táján eredő Séd-del a székesfejérvári berkekben egyesülő jelenlegi Sárvíz. A tóból nyugati csúcsán S. Hedwig (Balatonhidvég) alatt délre kanyarodva egy folyó ömlik ki s szakad a Drávába. Ez a folyó nem lehet más, mint a kiskomáromi vadvizek egyesülése, a Drávába szakadó somogymegyei Rinyával. Ugyancsak így szerepel a tóba — északi partjának keleti részén — beömlő LAZius-féle Tapolcha is. Magának a tónak „Balaton lacus“-nak alakja egészben sem sokat tér el a már többször említett LAZius-féle térképétől, sőt még a tihanyi félsziget Tyhon várossal is ott díszük a tó déli, illetve somogyi partján. Mégis a tó északi 1 2 1 Szül. 1512, f 1594-ben. 2 Germaniae tabulae geographicae. Per Gerardum Mercatorem Illustriss. Ducis Juliae Cliuiae etc. Cosmographum Duysburgi editae. 1589. „Hungária Regnum“ az 52. lapon.
