A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei III. kötet - A Balaton környékének társadalmi földrajza. 1. rész: A Balaton-mellék történelme (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1913)
4. szakasz. A Balaton és vidéke a történeti korban. 1. rész: A Balaton a történeti korban / Makay Béla - I. rész. A magyarok bejöveteléig - I. fejezet. Őskor és római korszak
25 őskor és római korszak. Hadrianus (K. u. 117—138.) és Marcus Aurelius (K. u. 161 —180.) hosszasabban időznek Pannóniában. M. Aureliust a mindig nyugtalankodó quadok lázadásának híre hívta kedvencz provincziájába, honnét diadalmenetet tartani Rómába többé vissza sem tért; mert a quadok felett kivívott győzelme után Pannonia superior határvárosába, Carnuntumba (Petronell) vonult s ott meg is halt. Ugyancsak az alsópannoniai Bregetioban (Szőny) halt meg Valentinianus K. u. 375-ben, szintén a quadok ellen vívott harczok után. Qu. Decius Traianus és Valentinianus cibalaei (Vinkovcze) Probus, Galerius, Maximianus sirmiumi (Mitrovicza), Maximinus állítólag sopianaei (Pécs) születésűek. Sőt M. Aurelius is pannoniai származású. Ptolemaeus Geográfiája szerint ez időben a következő népek ismeretesek Pannóniában. Pannonia superiorban a Cetius hegy és Duna szegletében laknak az azalok, ezektől délre a Narabo (Rába) folyóig a bojok, majd északkeleten a cytnusok. A Narabo folyón túl koletanok, jassok (?), latobikok, varcianok, osseriatok laknak. Pannonia inferior északi részeit az amantik és araviskok tartják már huzamosabb idő óta megszállva. Körülbelül a Balaton vidékére tehetők a herkuniatok, andiantek és breu- kok. A Duna, Dráva, Száva keleti vízközében pedig a skordiskok laknak. E felsorolt népek többsége ugyanaz, melyeket már Plinius említett. Csaknem kivétel nélkül kelta eredetűek, legalább erre vallanak neveik is és erre vallanak azok a városok, amelyeket a Plinius idejében még szerepet vivő kelta néptörzsek alapítottak. Kelta és pedig aravisk eredetű Narabo vagy Arrabo és Arrabona folyó és a torkolatánál fekvő város. Az aravisc vagy aravisk szónak kelta jellegű, bizonyos származást jelenthető isc végzete, feltalálható még a scordisc kelta nép nevében is. Kelta eredetű helynevek: Bregetium, Ptol. (Bregetio I. A,, Bregitio Am. Mar., Brigantium T. P., Brigitio Paul. Diac.1) a kelta brig —- erőd szóból képezve; Sacar- bantia Ptol. (Scarabantia Plin., I. A.); az ír nyelvben még most is élő scarbh = gázló és an = viz szóból összetéve; Lugionum Ptol. (Lusio T. P., Lugio I. A.) a kellemes és világosat jelentő „lug“ szóbók a kornakatok által alapított Cornacon v. Cornacum (Ptol., T. P., I. A., N. 1., G. R.) város nevében felismerhető a cimber nyelvből származott körn vagy corn — kürt és a kurtároK városa Curta (Ptol., I. A.) népe után a kurtha = legyőzött szóból kölcsönözhette nevét. Acumincum Ptol. (Aeu- num T. P., G. R., Aciminci I. A.) kelta eredetére vall hasonlósága a kamen v. akam, agam = kő, szikla szóval. Rittium, Ptol. (Bittio T. P., Ritti I. A., Ritti, Ricti N. I.) nevében ott rejlik a kereket és révet jelentő „rit“ kelta eredetű szó. 1 Talán nem lesz minden érdekesség nélkül, ha hellyel-közzel az illető helyneveknek különböző kútfőkben olvasható elnevezését adjuk. A rövidítések így olvasandók : I. A. = Itinerarium Antonini. Am. Mar. = Ammianus Marcellinus. T. P. = Tabula Peutingeriana. Paul. Diac. = Paulus Diaconus. Ptol. == Ptolemaeus. Plin = Plinius. N. Im. = Notitia Imperatorum G. R. = Geographus Ravennatis. I. H. = Itin. Hierosolimytanum. Jorn. — Jornandes v. Jordanes.
