A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei III. kötet - A Balaton környékének társadalmi földrajza. 1. rész: A Balaton-mellék történelme (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1913)

4. szakasz. A Balaton és vidéke a történeti korban. 1. rész: A Balaton a történeti korban / Makay Béla - I. rész. A magyarok bejöveteléig - I. fejezet. Őskor és római korszak

26 A Balaton és vidéke a történeti korban.

Kelta-boj eredetűek még a következő városok is, ú. m. : Berbis Ptol. (Berebis T. P., Vereis I. A., I. H. Berenus Jorn.), Crumerum (1. A., N. I.), Savaria (Ptol., G.

R., Sabarié T. P., Sabaria Plin., I. A., Am. Mar.), Musia colonia Ptol. (Mursa maior T. P., G. R., Mursa civitas I. A., I. H., Mursa I. A.), Bononia (I. A., Am. Mar.), Campona (I. A., N. I.), Matrica (I. A.) stb.

Száz esztendő múlik el, míg ismét olyan Caesarok lépnek M. Aurelius örökébe, akik Pannóniának nevükön kívül egyéb emléket is hagytak.

Ezek :

Diocletianus (K. u. 284—305.)

és 293 óta caesar-társa Galerius. Alattuk a Balaton vidékén is számos gyarmat létesül.

Pedig éppen e századokban sok volt a viszály az uralkodásban egymást igen rövid időközökben felváltó augustusok és Caesarok között. Volt olyan idő, amikor a birodalomnak hat ura s parancsolója is volt : három augustus és három caesar.

Már Diocletianus is — azonkívül, hogy Maximianust uralkodótársként („augustus“) maga mellé vette — még két Caesart nevezett ki : Constantius Clorust és saját vejét, Valéria leányának férjét, Galeriust.

K. u. 305-ben Diocletianus és Maximianus lemondása után

Constantius és Galerius (K. u. 293—311.)

lesznek „fenségesek", Maximianus fiának Maxentiusnak és Constantius fiának, Con- stantinusnak mellőzésével pedig Caesarok lesznek : Severus és Maximinus. Constantius augustus halála után fia, Constantinus caesar czímmel veszi át atyja pro- vincziáit (Gallia, Hispania ésBritanniát), míg Rómában ugyanekkor a praetorianusok az eddig mellőzött Maxentiust, Maximianus fiát kiáltják ki augustusnak.

Erre^atyja, Maximianus is újból felveszi az annak idején kénytelen-kelletlen letett fenséges czímet. Galerius viszont, hogy magára ne maradjon a két új augustus mellett, uralkodótársul fenséges czímmel maga mellé veszi az általa előbb Caesarrá tett Severust, aki azonnal Maxentius ellen fordul. Severus Ravennában váratlanul meghal s helyébe Galerius Liciniust emeli a fenséges állásba ; erre azonban Constantinus is augustus czímet vesz fel. Úgy hogy K. u. 307-ben, még Severus halála után is egyszerre s egyidőben öt augustussal van megáldva a római birodalom.

Csodák-csodája, hogy még ily zavaros időkben is, amikor az augustusok főképen személyes hatalmi ügyeikkel voltak elfoglalva s folytonos versengésben, viszályban és harczban állottak egymással a feltétlenül egyeduralkodás biztosítása végett — még ily időkben sem feledkeztek meg hű Pannóniájukról.

A császárok Pannóniába nemcsak a rómaiak szellemi műveltségét vitték hatalmas légióikkal, hanem arra is törekedtek, hogy az elfoglalt s már a kelták által művelt földterületet termékenyebbé és lakhatóbbá, az így értékesített provincziát pedig minden külellenség ellen megerősítetté tegyék.

Az említett és gyors egymásutánban következett augustusok és Caesarok közül legtöbbet köszönhet Pannonia Galerius császárnak.

Galerius császár történetírója S. Aurelius Victor nevezetes adatokat hagyott hátra egy pannonjai tóról, midőn a III—IV-ik századból azt írja. hogy Galerius császár (292-ben) a Pelso nevű tavat a Dunába csapoltatta le, az óriási terjedelmű