A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei III. kötet - A Balaton környékének társadalmi földrajza. 1. rész: A Balaton-mellék történelme (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1913)

2. szakasz. A Balaton környékének archeológiája. Lelőhelyek és leletek / Kuzsinszky Bálint - Lelőhelyek és leletek

40

A Balaton környékének archaeologiája.

51. ábra. Őskori edények Balatonhidvégpusztáról.

nagyobb a kerülete, négy bütyköt látunk. Sima, sötétszürkeszínű felületén egyéb díszítés nincs. Füles csésze (6), a legkisebb, magassága mindössze 11 cm., de szájbösége 15 cm. Hasán nincsenek bütykök, de nem is lehetnek, mert le van gömbölyítve. Ennek is grafitos szürke, lesimított felülete van, mint az előbbi csészének. Kisebb fazékalakú edény (8), a felső' része letörött. Mostani magassága 16 cm., hasbősége 26 cm. Hasán fölül ujjal bemélyített rovátkák sora veszi körül.

Bronztárgyakra akkor nem akadtak, de ezeken az edényeken is meglátszik, hogy a neolith kornál későbbiek. Újabban azonban a keszthelyi Balatoni Múzeumban a

hídvégi leletek között ott láttam két bronztárgyat, melyek tehát későbben kerültek napfényre s bizonyossá teszik, hogy csakugyan egy bronzkori teleppel van dolgunk. Ezek a bronzok (52 ábra) csüngőlemezek: az egyiknek (1) két szétálló ága van, melyeknek végei azonban befelé hajlanak; abból a typusból való, mely máshonnan, Kilitiből (7. 1.), a Tatárvárról (27. 1.) már ismeretes, míg a másik (2) fölül le van kerekítve, alul pedig fogas, mint valami kontyfésű s tudtommal ritka forma a bronzkori csüngőlemezek között. Hozzá hasonló van a puszta- sárkánytói bronzleletben, HAMPEL-nél : A bronzkor emlékei Magyarhonban. CCXXII. t. 12. Hogy felakaszthatok legyenek, mindegyik fölül át van lyukasztva.

A mai

52. ábra. Balatonhidvégi bronzcsüngők.

Zalavártól

nyugatra, a Zala széles völgyében ■— mint ismeretes — fekszenek a benczés apátság régi monostorának romjai, a hol már a frankok idejében kezdték Mosburgot építeni s a hol Privina szláv fejedelem várpalotát és templomot épített. V. ö. Seidl: Beiträge zu einer Chronik der archaeologischen Eunde in der österreichischen Monarchie 1854 S. 73. Récsey: Zalavári emlékek. Arch. Értesítő. XII (1892) 58—68. 11.