A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei III. kötet - A Balaton környékének társadalmi földrajza. 1. rész: A Balaton-mellék történelme (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1913)
4. szakasz. A Balaton és vidéke a történeti korban. 1. rész: A Balaton a történeti korban / Makay Béla - II. rész. A magyarok - II. fejezet. Visszapillantás
172 A Balaton és vidéke a törtéi, dV korban. Siklós elfoglalása után 1543-ban Tolna, Somogy és Veszprém várai: Ozora, Dombó, Simontornya, Palota, sorba török kézre kerülnek;1 a bői, zseliz szt.-jakabi és somogyvári konventek pedig birtokaik legnagyobb részét elvesztik. 1546 szept. 7-én veszi be a török Szigetvárt s ettől fogva vége-hossza nincs többé hódításaiknak. Szigetvár után 1573 febr. 3-án Kanizsa várfalaira tűzi ki a félholdas lófarkat s ezzel a török hatalmába jut csaknem az egész déli Balatonpart. A veszprémi, simontornyai, siklósi szandzsákokba osztott vidék egyházaira, apátságaira, a lehető legrosszabb idők jártak, mert nemcsak a török, hanem a vidék magyar urainak hatalmaskodásait is egyaránt tűrniök kellett. A zavaros idők igen alkalmasak arra, hogy egyesek a zavarosban halásszanak. A zalavári apátságot tönkreteszi a sok hatalmaskodás. Alsólendvai Bánffy László társaival, az apátságnak, bárándi kúriája elpusztítása által, 5000 frt kárt okoz;'1 2 a tizedfizetést több plébániája megtagadja,3 szóval a pusztulás útján van az apátság, úgy, hogy az apátsági vagyon és birtok 1568 június 15-iki leltározása már a legszomorúbb képet nyújtja az apátság sorsáról. Zalaapátit, Esztergált, Orosztont, Kisapátit, Bárándot, Csácsot a török feldúlta, felégette. A csaknem teljesen elpusztított falvak lakói az erdőkbe menekültek. Magyarod, Kolon, Komárváros, Galambok a törököknek adót fizetnek. Csapi, Gelse, Szigetke, Bagota, Ung, Alsó- és Felső-Rajk stb. elhagyott, lakatlan falvak. Zalavár, a hajdani város immár nyomorult falu, de vára még fennáll.4 Nehány évvel utóbb azonban az apátsággal együtt már a vár is elpusztult, mert az 1575: VII. t.-cz. 17. szakasza már aziránt intézkedik, hogy a kapornaki és zalavári elpusztult „penes desolati“ apátságok levéltárai a vasvári konventhez tétessenek át.5 A törökök által elpusztított Tihany 1539-ben világiak kezére jut, amennyiben I. Ferdinánd, Devecseri Choron András kiskorú fiának, Jánosnak adományozza az apátsági vagyont.6 A Czobor családbeliek által elfoglalt Almádi apátság vagyonát szintén világiak bírlalták s így jut I. Ferdinánd 1548. évi márczius hó 10-én kelt levele alapján, Laki Bakics Péter vezére gondozása alá azzal, hogy a bevételt mostohafia, Czobor Pál bécsi nevelésére fordítsa.7 A somogyvári apátság is rohamosan hanyatlik, szegényedik. 1535 ben még apátja van Somogyvárnak Lanchich Mihály személyében, kit Peregh Albert pécsi 1 Verancsics II. 238. fragm. 2 Zalav. lvt. Loe. 4. Fasc. 2. No. 139. Ferdinánd 1543. évi vizsg. levele a kapornaki apátsághoz. (Eredeti, papíron, pecséttel.) 3 U. o. Loe. 3. Fasc. 2. No. 57. Eőspethei Eőspethy György somogyi főispán 1562. évi felhívó levele Mezőlaky Ferencz zalavári apát kértére Kányaföldi Kerecsényi János budai prépost ellen. (Eredeti, papíron, három viaszpecséttel.) — U. o. Loe. 3. Fasc. 2. No. 58. Ugyanannak 1562. évi felhívása hasonló ügyben. (Eredeti, papíron, egy pecséttel.) * Zalav. lvt. Loe. 2. Fasc. 1. No. 10. (Hiteles másolat 1717-ből) és Hevenesi kézirata XL VII. 367. s köv. 11. 5 Corpus Jur. Deer. VIL anni 1575. art. 17. h Turul III. köt. 1885. évf. 188 —189. 11. János a rendbe be nem lépvén, mint apát nem szerepel. ' Hevenesi kézirata : XLIV. 303. 1. és Győri Tört. Fűz. III. 57. p. —- Az apátságnak 1508-ban még egyházi kincsei, négy faluja, ú m. Verestó, Apáti (-Monostor), Hacsak, Győr, összesen 65 lakossal, s egy másik kis falujának Apáti alatt 3 jobbággyal, 7 malma, 8 ökre, 2 tehene, 2 bornyúja, 60 disznója, 5 szőllője van. (Hevenesi kézirat LXV. 160. 1.)
