A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei III. kötet - A Balaton környékének társadalmi földrajza. 1. rész: A Balaton-mellék történelme (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1913)
4. szakasz. A Balaton és vidéke a történeti korban. 1. rész: A Balaton a történeti korban / Makay Béla - II. rész. A magyarok - I. fejezet. Vezérek és királyok kora a mohácsi vészig
166 A Balaton és vidéke a történeti korban. művét mindketten mintául vették hibáival és fogyatékosságaival, hiteles adataival és költött fecsegéseivel együtt. Megemlékezik a Balatont környező három vármegyéről: Somogy, Veszprém és Zala megyékről A megyék sorrendjében a „8-ik vármegye a somogyi .....................a Balaton á llóvíz mellett, 11-ik vármegye az veszprimi.....................12-ik vármegye a szaladiai, mely a Balaton állóvizén túl vagyon.“ 1 Az I. Ferdinánd idejében élt bécsi születésű katonaorvos, Lazius Farkas (Wolfgangus) terjedelmes műve, melyet a római birodalomról és annak összes pro- vincziáiról írt, kritikai tollhegyre veszi az ismert római eredetű helyek leírását. Hogy kritikája milyen, hogy műve mennyi naivságot tartalmaz, hogy számtalan adatának és meseszerű állításainak fele sem felel meg a valóságnak, arról bővebben jobb nem szólni. Ellenben az, amit a Veszprém (Vespronium) város római eredetének fejtegetése közben a Balatonról mond, megfelel a valóságnak ; a mű keretébe pedig csak ez tartozik. írja, hogy Vespronium, Weisprinnium vagy mint a magyarok mondják, Vespri- mium (Veszprém), Magyarországnak igen kies fekvésű püspöki városa; keletre fekszik tőle Magyarország legnagyobb és rendkívül halgazdag tava, melyet a magyarok „Balaton-nak, a németek ellenben Platsee-nek hívnak“ A tó vidékének jelességei között megemlékezik kitűnő borairól, nevezetesen pedig a Somlyairól, „Schumauer fveina-röl.1 2 Legérdekesebb adat azonban Lazius művében az, hogy nehány korabeli térképen kívül először is az ő művében olvassuk a Balaton német nevét. A XVI-ik század történetíróinak sorát Bizarus Péter olasz történetíró „De belió Pannonico“ czimű művének megemlítésével zárjuk be.3 Bizarus a XVI-ik századbeli török-magyar háború történetét írta meg, de művében — jóllehet megemlékezik a balatonvidéki harczokról — mégis a Balaton tavát csak a Magyarország általános leírásáról szóló fejezetben említi egy kurta sorban : „Két igen nevezetes tava van Magyarországnak, a Balaton és Ferten“.4 A közölt különféle oklevelekből és krónikákból világosan és minden kétségen kívül meg lehet állapítani a tó eredeti elnevezését. Minden kételyen felül áll az is, hogy az említett elnevezések — az okmányok különleges czéljából és a bennök felsorolt egyéb helynevek helyrajzi viszonyából következtetve — kizárólag csak a mai Balatonra vonatkoztathatók. 1 I. m. II. Rész. 76. hasáb. „8. vármegye a somogyi, mely a Somogy várastól neveztetik, hol egy jeles egyház vagyon. Ebben a vármegyében jeles mezővárasak és jeles faluk vadnak, mind a Balaton állóvíz mellett. •— 11. vármegye az veszprimi. . . — 76 — 77. hasáb. 12. vármegye a szaladiai, mely a Balaton állóvízen túl vagyon. Ebben vagyon a Tihan váras egy félszigetben, mely igen bővel- ködik halakkal, és mely igen jeles jó égű hely. Ott vagyon egy igen nagy templom, melyet az Endre király rakattata nagy költséggel.“ 3 Reip. Romanae in exteris Provinciis, belió aquisitis, constitutae commentariorum. Libri duodecim. Francofurti 1598. Liber XII, sect. H, cap. XVI, pag. 959. „Vespronium (szerinte Vespronius legátustól nyerte nevét) autem............Weisprinnium, vel ut Hungari denique pronunciunt Vesprimium, episcopalis hodie Hungáriáé civitas est, loco amoenissimo sita, habet enim ab ortu lacum omnium maximum Hungáriáé, pisculentum admodum, quem Balaton Hungari & Germani Platsee nominant.“ 1 Művét olaszul adta ki Lyonban 1569-ben, latinul Bázelben 1573-ban. Schwandtner többször idézett „Scriptores stb.“ gyűjteményében megjelent 1746-ban, I. 664—722. 1. 4 „Liber. Hungáriáé descriptio. . . . lacus habet duos nobilissimos Balaton & Ferten.“
