A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei III. kötet - A Balaton környékének társadalmi földrajza. 1. rész: A Balaton-mellék történelme (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1913)
4. szakasz. A Balaton és vidéke a történeti korban. 1. rész: A Balaton a történeti korban / Makay Béla - II. rész. A magyarok - I. fejezet. Vezérek és királyok kora a mohácsi vészig
Vezérek és királyok kora a mohácsi vészig. 127 apátság birtokainak határjárásáról, mely szerint Zalavar birtok határa Hugunfelde (Égenföld) falut érinti s innen keletnek egy mezőségen áthaladva két tavacskát is útban talál s végül „ad aquam Balatini“ jut, hol is, nevezetesen Totrokolyan, másként Huzyfalu (Hosszúfalu) határa „eiusdem laci Balatini“ közepében, a zalavári határral találkozik.1 Ugyanezen évi deczember hó 8-án a zalavári kon vent kiadványa arról szól, hogy Karmacsi Pál fia, Mihály és rokonai bizonyos Babucha alio Vnorch (ma Vonyarcz Keszthely mellett) részbirtokukat „iuxta Balatinum“, a Szt. Mihály őrangyalról nevezett egyház patronatusi rész jogával egyetemben, Barlagi Mihály fiainak 40 márkáért eladják. A birtok határa „iuxta Balatinum“ kezdődött.2 í. Károly utódjának Nagy Lajos-uok (1342—1382.) % az oligarchákkal már kevesebb baja volt s ezért Lajos már egész életét a külföldi hadviseléseknek szentelhette. Uralkodása alatt az ország földjét ellenség nem taposta, belháború és erőszakoskodás erejét nem gyengítette, sőt ellenkezőleg kedvező lendületet vett a mindinkább nyilvánuló törekvés a nyugati műveltség felé. Az ország városai góczpontjaivá lesznek a nyugati és keleti kereskedésnek. Virágzásnak indulnak; bizonyos fokú jólét és ezzel karöltve az ipar és kereskedelem föllendülése kezd mutatkozni az előző évtizedekben kizsarolt polgárság és nép között. Jóllehet már IV. Béla korában 1254-ben3 meg volt határozva a nyugati kereskedelem útja — mely legközelebb a Balatonvidéket érintette — valamint hogy IV. László is szabályozta a Rudolffal kötött egyezség alapján 1277-ben a német birodalmi kereskedők előjogait,4 mégis, miután nem igen törődtek a megszabott úttal, Károly 1336. évi január 6-án Visegrádon5 kelt oklevelében Magyarország külkeres- kedésére nézve újabb fontos intézkedést tett, amennyiben a többek közt az észak- nyugati kereskedelmi útvonalat is létesítette. A prágai, boroszlói, nürnbergi, ambergi, regensburgi, kölni stb. kereskedők kiváltságokat kaptak. Ezekhez az intézkedésekhez járult többek közt az, hogy Lajos 1346-ban a bécsiek részére a szabad kereskedelmet megújította.6 Károly és Lajos alatt jelentkezik először s leggvakrabban a Wasaruswth, Vasarusoth,7 azaz vásáros-út elnevezése azoknak a fő közlekedési útvonalaknak, melyeken a városok vásáraira jövő-menő kereskedők portékáikat szállították. Az anjouházbeli királyok e fennkölt szellemű tagjának ismert fényes uralkodásáról részletes leírást adni nem fogunk. Az akkori kultúrát pedig eléggé bizonyítja enélkül is a számos műremek, monumentális épület és templom, a pécsi egyetem,8 melyek az anjouházbeli királyok, különösen pedig Lajos uralkodásának fényéről beszélnek. 1 Zalav. lvt. Loe. 5. Fasc. 1. No. 2. és 5. — Z. O. I. 206. oki. 2 Z. O. I. 313. 1. 3 Fejér C. D. VH/I. 300. 1. * ö. o. V/II. 387. 1. s U. o. VII/IV. 66. 1. 6 U. o. IX/I. 362. 1. 7 Z. O. I. 384. és 276. oki. 8 V. Orbán pápa 1367 szept. 1. alapító levele szerint a hittudományokat nem volt szabad tanítani.
