A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei III. kötet - A Balaton környékének társadalmi földrajza. 1. rész: A Balaton-mellék történelme (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1913)
4. szakasz. A Balaton és vidéke a történeti korban. 1. rész: A Balaton a történeti korban / Makay Béla - II. rész. A magyarok - I. fejezet. Vezérek és királyok kora a mohácsi vészig
128 A Balaton és vidéke a történeti korban. VI. Kelemen pápának, Villanovában 1344 märcz. 18-án kelt breveje1 tanúságot tesz arról, hogy tudja, mi a kötelessége az egyháznak, illetve egyházi rendeknek egy kultúr államban, midőn a benczéseket inti, hogy a tatárpusztítás óta több mint negyven — részint rombadőlt, részint javaiktól megfosztott — apátságuk megmentéséhez fogjanak hozzá, építkezzenek. Ezt az intelmet a balatonmelléki benczés apátságok is magukra vehették. Hogy kedvelt főurait — mint pl. a Kanizsaiakat s ezek közt különösen István zágrábi püspököt és testvérét Jánost, Lőrincz fiait —- birtokokkal jutalmazza Lajos is, az természetes. így kapják nevezettek 1369-ben Egyházasbillei Konya Pál és fia Eghazasbylye nevű birtokát, melyet az előbbi birtokosoktól azért vett el, mert unoka- testvérüket megölték.1 2 Nagyobb hatalmaskodás, akár az egyház, akár világiak ellen, Lajos uralkodása alatt a Balatonmellékéről alig említhető. De kétségtelen, hogy a tekintélyes főurak most is csak úgy erőszakoskodtak, mint előbb és máskor. Igazolja ezt Marczali Joachim fia (Ivachon de Morcholy) István, ki 1348-ban a zalavári apátság Burul nevű birtokát elfoglalta,3 továbbá Kanizsai István zágrábi püspök és unokaöccse, Miklós (József fia), akik felett — alig hogy megjutalmazta őket a király — máris 1374-ben4 Szepesi Jakab országbíró ítélkezik azon hatalmaskodás miatt, melyet récsei, bilyei és kanizsai jobbágyaikkal Bakonaki (Bachanagh) Dénes fia Mihálynak, Miklós és Oszvald nevű fiai Bakónak birtokán elkövettek, elvonván a birtokosoktól a borkilenczedet. A püspök meg is Ígéri, hogy bűnös jobbágyai felett gyakorolni fogja ítélkezési jogát. A hatalmas Kanizsaiak sincsenek megkímélve a birtokháborítástól. Kanizsai János fia Miklós 1373-ban5 Zala megye közönségéhez fordul védelemért azon birtokháborítás, illetve hatalmaskodás miatt, melyet Kanizsa birtokán a szomszédok, különösen pedig Jánoki László veszprémi püspök, illetve ennek jobbágyai, elkövettek. Arany György megyei alispán és a szolgabirák, Rajki Miklós fia János comes szolga- biró társukat küldik ki, hogy a hatalmaskodást betiltsák. Somogyból is említhetünk egy hatalmaskodást, melyet 1384. és 1385-ben Szécsi Miklós nádor ítélőmesterén (prothonotarius), Trepk fia Miklós fia Mihályon (a Bew nemzetségből) követett el Kisbándi György fia, Miklós somogyi alispán, azáltal, hogy nevezettnek egy megszökött jobbágyát Gyogh faluban erőszakkal visszatartotta, majd laki két jobbágyának teheneit elhajtotta és 25 kepe (capeciae)6 7 gabonát elhordott. Behek Detre országbiró 1388. évi' ítélete az elmakacsolt bűnösre a szokás ellenére túlszigorú volt, fejvesztésre szólt, „nehogy — úgymond az ítélet — mások, a bűnös példáját követve, hasonlókat tervezzenek elkövetni, hanem inkább a büntetés mindenkit visszatartson ilyen merényletek tervezésétől“. Kisebb hatalmaskodások, közönséges bűntények, ez időben is gyakoriak voltak és ezek felett a Kehidán és Mándhidán (ma Mándpuszta Zalacsány mellett) tartott 1 a. o. IV. 240. oki. 2 Z. O. II. 18. oki. 3 U. o. I. 296. oki. 4 U. o. II. 33. oki. 5 U. o. II. 30. oki. B Egy capeciae (kepe) 62 kéve. 7 Vejlr C. D. X/Vin. 258. I.
