A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei III. kötet - A Balaton környékének társadalmi földrajza. 1. rész: A Balaton-mellék történelme (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1913)

4. szakasz. A Balaton és vidéke a történeti korban. 1. rész: A Balaton a történeti korban / Makay Béla - II. rész. A magyarok - I. fejezet. Vezérek és királyok kora a mohácsi vészig

Vezérek és királyok kora, a mohácsi vészig.

125

Hamar megtörtént az, hogy tizedperek folyamán az egyházi bíróság ajkáról átok hangzott el s nemcsak a legvégsőbb esetben s a legfelsőbb forum, az esztergomi szentszék, él az interdictum és excommunicatio ijesztő hatalmával.

István veszprémi püspök is ezzel a súlyos büntetéssel fenyegeti meg 1320-ban Segusd (Segesd), Sasagh, Leleld (Lövőid) és Vrs lelkészeit a tizedfizetés megtagadása és az egyházfegyelemnek abbeli megsértése miatt, hogy egyházaikat az esztergomi egyházmegye joghatósága alá helyezték.1

Nem valami épületes képet nyújtanak ezek a viszályok az egyház beléletéről, s azokról a hatalmi túlkapásokról, melyek az egyháziak között éppen oly honosak voltak, mint a világiak között.

I. Károly idejéből a Balatonra vonatkozó következő oklevelek említhetők :

A tihanyi konvent előtt s ennek engedelmével 1314. november 30-án Kecha fia Sebestyén popsukai jobbágya, Arnold ispán jobbágyának, Bedus fia Lukács szabadosnak Scenleus (Szőllős)-ön 7 pénzért 4 hold földet ad el, melynek határai északon az Vrusku-i (oroszkői) .Szt. Miklós egyházának földjei,1 2 * * délen a fehérvári káptalan népeinek földjei, keleten a Balaton, „cum finibus tendunt ad lacum ad orientem“.2

A veszprémi káptalan 1315. évi aug. 1-én kelt kiadványa szerint Gelyanus ispán és neje Buga, Ohvrs (Alsóőrs)-i részbirtokukat, egyebeken kívül a halászati joggal és a halászó helyekkel „in Balatino“, egészben eladják bizonyos odavaló egyházi nemeseknek.1

Katalin, a veszprémvölgyi apáczák főnöknője, 1317-ben kelt s a veszprémi káptalan által 1318-ban hiteles alakban átírt levele szerint, bizonyos alsóőrsi (inferiori Vrs) birtokát, többek közt a halászó helyekkel „in Balatino“, a maga és a monostor nevében eladja 4 bécsi márkáért Veszprémi Mihály fiainak, Márton orsi prépostnak és Jánosnak. Az oklevélben szerepel még a tó bizonyos 3 holdnyi föld határaként, mely föld a régi zala-fehérvári út (inter viam antiquam)5 és „inter Balatinum“ feküdt. Ugyancsak említve van még a tó a Keremenk nevű nehány hold föld határaként „a parte Balatini“, valamint az alsóőrsi dombhát aljában „in loco Nogseck“, az út és a tó közt „inter Balatinum“ fekvő egy holdnyi kaszáló határaként.6

István, veszprémi püspök, 1319. február 7-én Zarberen vagy Zaar Bérén (Szár- berény, ma Vörösberény) püspöki birtokát, melyet Zlandus püspök — mint fentebb láttuk — 1256-ban elajándékozott, István püspök azonbpn az örökösöktől visszavásárolt, a többek közt a halászó helyekkel „in Balatino“, Himfi (Heyni) fiainak Neueg (Nyívegy) völgyben fekvő birtokával elcseréli.7

I. Károly 1320. aug. 27-én megerősíti átiratában azt az eladást, mely a veszprémi káptalannak 1320. évi július 21-én kelt oklevele szerint, bizonyos Fyred-i

1 Fejér C. D. VIII/VII. 131. 1.

2 Ecclesia Beati Nicholay de Horozcueh bírt már Szőllősön II András alatt 1211-ben (Wenzel i. m. I. 61. oki. — Fejér C. D. VII/V. 177—202. 11. és X/II. 707. 1). Nyoma van 1329-ben is, amikor Salamon volt a ház perjele (Zalam. oklvt. I. 171. oki.). Szerepel mint Uruzkew Kelemen pápa 1266. (helyesebben 1267.) évi bullájában is. — Fejér C. D. VI/II. 87. 1. — Wenzel i. m. III. 140. 1. Ez a hely a tihanyi félsziget remetelakásainak kápolnája.

J A. O. I. 332. oki.

* Z. O. I. 108. oki.

5 A római út nyoma.

6 Hevenesi M. SS. X. 133. — Fejér C. D. VIII/I. 190. 1.

7 A. O. I. 454. oki.