A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei III. kötet - A Balaton környékének társadalmi földrajza. 1. rész: A Balaton-mellék történelme (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1913)
4. szakasz. A Balaton és vidéke a történeti korban. 1. rész: A Balaton a történeti korban / Makay Béla - I. rész. A magyarok bejöveteléig - III. fejezet. Avar-frank korszak
78 A Balaton és vidéke a történeti korban. Vastag Károlynak halála után (888-ban) Arnulfé lesz a királyi és császári korona. Már uralkodása első éveiben (892) folytatja a harczot Szvatopluk ellen, ki teljesen beleélte magát abba a tudatba, hogy pannonjai uralma nem ismerheti el a frank főhatóságot. Ebben az időben tűnnek fel a Duna kifolyásainál a Lebediásból jövő magyarok előcsapatai, melyek Arnulf szövetségeseiként harczolnak (892-ben) Szvatopluk ellen. Ennek 894 ben bekövetkezett halála után pedig hátramaradt három fia ellenében Arnulf, Pannonia védőjéül Mosaburg-(urbs Paludarum)ba Privina unokáját, Brazlavot küldi,1 akinek egyébként is már elég nagy gondot szerzett Dráva mellett fekvő országának Szvatopluk utódai ellen való megvédése. * * * A Balatonvidéknek művelődéstörténetéről a frank korszakból biztos adataink nincsenek ugyan, mégis az az egyetlen körülmény, hogy a népvándorlás századaiban szunnyadozó keresztény vallás a frank uralom alatt újra éledt, javukra írható. A keresztény vallás második alapítójául Pannóniában a frankokat tisztelhetjük. A Pannonia térségeit — legfőképen pedig a Balatonvidéket — ellepő bajor-német telepesek, egyházi személyek, nyugati műveltséget hoztak magukkal a barbárok-lakta vidékekre. Állandó épületeket, egyházakat és városokat emeltek külföldi építőmestereik segélyével s ezekből a telepesekből, a gazdagon javadalmazott egyházi férfiakból került ki a művelt városi elem az avar és szláv meghódolt népesség közt, mely a falvakat és mezőségeket lakta. Ezt igazolja az is, hogy a városok és egyházak neve túlnyomóan német, míg a mezőségek, a folyók, hegyek és kisebb falvak — ahová a bennszülött népek megvonultak — szláv és avar nyelvemlékekben gazdagok. Már érintettük, hogy Privina herczegségében, mely egyházilag a salzburgi érsekség főhatósága alá tartozott,2 a latin szertartás volt honos. Ez azonban valószínűleg csak Privina éltében volt tűrt szertartás, mert Privina halála után fia, Hezilo, már Methodiust és öccsét Konstantint (Cyrillt), e szláv apostolokat veszi pártfogásába, kiket Szvatopluk kérelmére a bizánczi császár abból a czélból küldött Pannóniába, hogy a szláv nép saját nyelvén részesüljön hitoktatásban és egyházi szertartásokban. Privina halála után (871-ben) Mosaburgban német főáldozár van: Richpald,3 előtte pedig Altfrid, kit Adalvinus nevezett ki ide; majd Altfrid előtt Svarnagal4 és Domokos, ki még Liupram püspöktől nyerte hivatalát.5 Különösen Privina halála után Hezilo alatt, de még inkább ennek halála után 1 1. Annalium Fuldensium pars quinta. A. 896. „Stipantibus verő isdem in partibus inter se conflictibus, imperator Pannoniam cum urbe Paludarum tuendam Brazlowoni, duci suo in id tempus commendavit.“ (PERTz-nél i. m. Tom. I. Ser. I. pag. 413.) — 2. Katona István (Historia critica primorum Hung. Ducum. Pestini, 1778.) Pag. 222 : „Et, si Brazlav, cui Pannoniae partem cum urbe Paludarum, seu hoc nomine Szalavár, quod Cl. Prayo, seu Sárvár quod mihi placet, intelligatur, Arnulfus tutandam ante triennium . . .“ Katona téved, mert Mosaburg szószerint Sárvár, ugyanaz, ami az „urbs Paludarum“, azaz mocsarak városa, a mai Szalavár. * FejéR"C. D. 147. 1. * Lányi K. i. m. 63 — 64. 11. — Szalágyi : De Statu Eccl. Pann. IV. végén 19. 1. — Saearyk: Starozitu I. 821. 1. * Lányi K. i. m. 821. 1. 5 U. o. 60. 1.
