A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei III. kötet - A Balaton környékének társadalmi földrajza. 1. rész: A Balaton-mellék történelme (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1913)
4. szakasz. A Balaton és vidéke a történeti korban. 1. rész: A Balaton a történeti korban / Makay Béla - I. rész. A magyarok bejöveteléig - III. fejezet. Avar-frank korszak
Avar-frank korszak. 79 9. ábra. (874-ben) főképen a szlávoknál nyilvánul az a törekvés, hogy a görög hittérítőkkel tartsanak, mert a bajor-frank telepesek, a városok népessége még ezután is a salzburgi egyház papjaihoz húzódtak. II. Hadriánus pápa nemcsak hogy nem kifogásolta a szláv liturgia ilyetén terjedését, hanem Methodius kedvéért még fel is támasztotta a sirmiumi érsekséget is, mely alá Privina herczegsége — illetve immár Hezilo birtoka, eddig a salzburgi érsekség egyházi főhatósága alá tartozott terület is — hozzácsatoltatott. Természetes, hogy ebbe sem maga a salzburgi érsek Adalvinus, sem sufragan érdekelt püspökei egykönnyen bele nem nyugodtak, mert azt is tapasztalhatták, hogy a nép által anyanyelvén könnyen megértett egyházi szertartás gyakorlása következtében a latinnyelvű szertartás misztériuma, mint hatalom, reájuk nézve elveszett s a nép inkább hajlik a szláv papok szavára. Számos panaszra adott okot a pápáknak ez az engedékenysége s tulajdonképen egy — a római kúriához intézett — ilyenféle panaszirat maga az Anonymus SALiSBURGENSis-féle feljegyzés is. Ám mindhiába, a pápák elfeledték a salzburgi érseknek érdemeit. Vill. János pápa Pannóniában hagyja főpaposkodni Methodiust(873), mindössze csak a szláv misétől tiltja el.1 S jóllehet, a pápa Methodiust számos vádaskodásra maga elé is idézte, egyházi széke elől, sirmiumi érseki székét odahagyva, Szvatopluk meghívására mégis győztesként távozik Morvaországba. A rövidéletű szláv liturgiának — Methodius halála után — maga az ingatagjellemű Szvatopluk vet véget. Elűzi a szláv papokat s a magyarok Pannóniát csaknem oly vallási viszonyok között találják, mint annak idejében a frankok találták. A római quadriburgum helyén épült Mosaburg romjain, helyesebben romnyomain kívül egyéb földfeletti lelet nem beszél Privina koráról. Rombadőltek az általa emelt templomok, pusztákká lettek a népes városok és a műveltség apostolai, a bajor és salzburgi papok — birtokaikból kiűzetvén — elhagyták egyházaikat. Azok a fehér márványból faragott, szertehordott díszítések, oszlopfők, feliratos 10. ábra. 9. és 10. ábra. Zalavári emlékek Privina korából. (Láttam a zalavári r. kát. plébánia udvarán 1894-ben.) 1 Lányi K. i. m. 79. 1. — PtjÉR C. D. I. 188. és 217. 11.
