A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei III. kötet - A Balaton környékének társadalmi földrajza. 1. rész: A Balaton-mellék történelme (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1913)
4. szakasz. A Balaton és vidéke a történeti korban. 1. rész: A Balaton a történeti korban / Makay Béla - I. rész. A magyarok bejöveteléig - III. fejezet. Avar-frank korszak
68 A Balaton és vidéke a történeti korban. a herczegségnek főhelye, a „civitas Privinae“, nem is ez a Quinque-basilicae vagy ecclesiae, hanem Mosaburg. Legyen bárhol is az öttemplomú város, első sorban az a kérdés: hogy Mosaburg a mai Zalavár-e, az, mely a Zala folyó mellett, ennek mocsaraiban, közel a Balaton tavához feküdt és fekszik. S ha ez biztos, úgy mehetünk tovább. Salamon szerint a névtelen Sala folyója nem lehet a zalamegyei Zala, mert az Anonymus „fluvius Sala* *-ja a leírás szerint alsó Pannóniában feküdt, a mai zalamegyei Zala folyó pedig soha se volt a római provinczia Pannonia inferiorban. Igaz, de talán nem is kell a római provincziális beosztást venni. Bizony erre az Anonymus aligha is gondolt, amit bizonyít az a körülmény is, hogy más helyen a Drávavidékről szólva, már nem is Pannonia inferiorról beszél, hanem Karinthiába képzelvén magát, a Dráva keleti részéről, azaz torkolatáról.1 Azt hiszem, hogy a derék Anonymusnak meg kell engednünk annyit, hogy ha Pannonia inferiorról írt, ez alatt azt is érthette, hogy ez a része Pannóniának az, mely tőle, ki salzburgi volt, lejebb délre, azaz „inferior“ feküdt. Ebben a, de természetesen nem a római inferior Pannóniában pedig ott van a Zala folyó, sőt sokkal közelebb a római Pannonia inferior határához is, mint ha a folyót Karinthiában avagy Steyerben keresnők. Az Itinerarium Hierosolym. is a római Pannonia superiorról a frankok idejében úgy szól, hogy ............intras Pannoniam inferiorem“. Az a körülmény, hogy Salamon S teyerben Salla folyót talált, mitsem bizonyít mellette, mert hiszen Pannóniában a Ptolemaeus-féle Geographia2 és Itinerarium Antonini3 már a rómaiak idejében említ egy Sala nevű helységet, mely hasonló nevű folyó mellett lehetett. Ez pedig inkább kereshető Zala megyében, mint Steyer bármely részén. Ámde tegyük fel, hogy az Anonymus hibásan bár, de mégis a római provincziális beosztást jelezte a kérdéses Salla és a Mosaburg hegyrajzának meghatározásánál, úgy még akkor is megbocsátható lesz neki e földrajzi tévedés, mert úgy látszik, ez a névtelen írók szerencsétlensége s ugyanabba a hibába esett, mint három századdal előbb a ravennai névtelen, aki a kérdéses Salla-t szintén Pannonia inferiorba helyezte.4 Miután ismételten szó esett arról, hogy a mai Zalavár közelében, délre, a Zala mocsarának szigetén római erődítmény állott, amelyet Salle néven már említettünk is a római uralomról szóló fejezetben, most helyén valónak véljük ezen véleménynek 1 I. m. 10. l. * Claudii Ptolemaei Geographia.. Carolus Müllerius, Parisiis, 1883. L II. cap. 14. pag. 292. Sala (Sa),a) 38° 20'—46° 15' Poetovio 37° 20'—45° 30'. Jegyzetben : Ea/,a Salle in Itin. p. 262. Salla G. Rav. p. 216. A Poetovione 61 (66 Ptol.), a Sabaria 31 (27 Ptol.) m. p. distat. Hodie Zala Lowo ad Zala fluvium. Memoratur Sala in titulo n. 4321 : G. Julius C. F. Lupercus domo Sala veteranus. * I. m. : Iter a Poetovione Carnunto MP. CLXXIIII Halicano XXXI (45 km\ Salle XXX (44’52 km). Sabaria XXXI (45 km). ♦ I. m. IX. 18. Petavione Vincensimo (Ad Vicesimum T.) Ligano (Halicano Ant.) Salla (Salle Ant.) Aravona Sabaria.
