A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei III. kötet - A Balaton környékének társadalmi földrajza. 1. rész: A Balaton-mellék történelme (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1913)
4. szakasz. A Balaton és vidéke a történeti korban. 1. rész: A Balaton a történeti korban / Makay Béla - I. rész. A magyarok bejöveteléig - III. fejezet. Avar-frank korszak
Avar-frank korszak. 69 indokolását, amennyiben Privina várát (munimen) is a római Salle, a római burgus erődítmény helyére állítjuk.* 1 A Salzburgi Névtelen ugyan azt írja, hogy Privina a Zala bizonyos mocsaras berkében várat „kezdett“ (coepit) építeni — e szerint tehát az ő idejében az általa építtetett vár helyén más, előbbi időkből eredt építkezésnek nyoma se lett volna — mégis azt hisszük, hogy ez a szerzőnek csak formai tévedése és következtetésekre alkalmatlan, nem pontos kifejezése, ami onnan keletkezhetett, hogy vagy nem ismerte közvetlenül, személyesen a vidéket — amit van okunk hinni — vagy pedig arra gondolt, hogy a szóban forgó helyen a morva-szlávok közül Privina volt az, aki várat „kezdett“ építeni. A formai kifejezésekre ilyen krónikásoknál nem lehet nagy súlyt helyezni. Sőt még az oklevelek kifejezései is nagyon ingadozók, határozatlanok s a múltakról alig-alig vagy tévedésekkel emlékeznek meg. Ugyanis azért, mert a zalavári apátság alapításáról szóló 1019. évi oklevél nem említi, hogy az apátság és egyházai ott épültek, ahol előbb Privina vára állott, — továbbá azért, mert a Salzburgi Névtelen szerint Privina várat „kezdett“ építeni, — még nem lehet tagadásba venni, hogy Zalavára, illetve a zalavári apátság Privina várának a helyén alapíttatott, ezt a várat (munimen) pedig Privina a római Salle burgus helyén építtette. Kollár János tót költő, evang. lelkész és Dolezsalek Antal 1841-ben Olaszországba utaztukban meglátogatták a zalavári apátság romjait (7. ábrái Uti emlékeikben2 annak a véleményüknek adnak kifejezést, hogy a romok nem lehetnek egyebek, mint Privina váráé és az ebben épült három templomé. Azért 1 Bél Mátyás i. m. 146. lapján azt a nézetét nyilvánítja, hogy Zalavár hajdan híres római erődítmény volt („Szala, celeberrimum olim Romanorum propugnaculum“). Vályi András: Magyarországnak leírása. Buda, 1799. Szalavárról — valószínűen Bél után — azt írja, hogy: „Hajdan Rómaiaknak nevezetes erősségek vaia.“ Továbbá: „Római pénzek és emlékeztető írások is találtattak itten. Klastrom is van benne.“ 1 1. Kollár János: Cestopis obsahujíci cestu do horni Italie, w. Pesti, 1843. 2. Dolezsalek Antal: Az első keresztény egyház romjai Szalavárott. (Honderű, 1847. évf. I. 153—154. 11.) 7. ábra. Kilátás a zalaszabari Öreghegyről. A háttérben Szigliget, Gulács, Badacsony. A középtérben Zalavár község. Az előtérben a balsarokban Zalavár (Salle, Mosaburg) romjainak nyoma.
