A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei III. kötet - A Balaton környékének társadalmi földrajza. 1. rész: A Balaton-mellék történelme (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1913)
4. szakasz. A Balaton és vidéke a történeti korban. 1. rész: A Balaton a történeti korban / Makay Béla - I. rész. A magyarok bejöveteléig - III. fejezet. Avar-frank korszak
Avar-frank korszak. 67 majd újból e vidéken jártában ismét hat templomot szentelt fel. Volt tehát már körülbelül harmincz helyen felszentelt templom.1 Anonymus előadása nyomán úgy tárgyaltuk Privinának és fiának, Közeinek korát, mintha ez a nagykiterjedésű herczegség feltétlenül a Balaton körül feküdt volna. A névtelen író korához képest szokatlan pontos adatokkal szolgál Privina herczegsé- gének helyrajzáról, mely szinte kínálkozik annak bizonyítására, hogy e nagy birtoktest legnagyobb része Pannóniában, a mai Dunántúl, illetve a Balaton vidékén feküdt. E nézetnek azonban számos ellenese van. Erősen harczolt ellene Salamon Ferencz és meggyőződéssel bizonyította, hogy az egész Privina-féle herczegség az osztrák tartományokban, főképen Stiriában, Karinthiá- ban és Alsó-Ausztriában keresendő.1 2 Nekünk tehát nem maradna az Anonymus tör- történeti kincseiből egyéb a Pelissa-nál s Pannóniánk történetéből elvesztenénk egy szép fejezetet. S ugyan mire alapítja Salamon elmés czáfolatát? Arra, hogy kétségbe vonja : 1. hogy a felszentelt templomok között említett Quinque-basilicae, a mai Pécs ; 2. hogy Salapiugin egyáltalában helynév ; 3. hogy Mosaburg a Balaton mellett feküdt s végre 4. hogy a Sala folyó a mai zalamegyei Zala. A mű kerete arra kényszerít, hogy a Balaton és vidékére vonatkozó számos történeti feljegyzésről csak a legrövidebben emlékezzünk meg, mégis midőn kútfor- rásainkból azt véljük kiolvashatni, hogy az abban felsorolt adatok a Balatonvidékre illenek, kötelességünk a vonatkozó czáfolatok kritikai méltatása is s így nem mellőzhetjük SALAMON-nal szemben állításaink beigazolását, azzal a jeligével, mit Salamon is hangoztat, hogy: „A tudományban a legkisebb tévedés sok igazságnak állhatja útját.“ Salamon nem tanácsolja a kísérletet, mert szerinte nincs remény arra, hogy a körülbelül 30 helynévnek — melyet az Anonymus felsorol — nagyobb része a Balaton mellékén kimutatható lenne. Megkíséreljük. A kísérlet még nem bűn. SALAMON-nak már elődje is van — Koch-Sternberg.3 Vele szemben is be kei igazolnunk, hogy ha nem is lehet meghatározni a helységek nagyobb részét, de legalább is többről megállapítható az, hogy a Balaton körül feküdt. Ám hogy is gondolható, hogy azok a helységnevek, melyek kétségkívül csak a birtokosok vagy papok neveivel említtetnek — hacsak a helységek a birtokosok neveit fel nem vették — meghatározhatók legyenek, akár a Balaton körül, akár Karinthiában vagy Stiriában?4 A teljes valóság látszatával állítja Salamon, hogy a névtelen író Quiuque- basilicae-]e, mely Arnulfnak egy, a salzburgi egyház kiváltságait megerősítő és bővítő 875-ik évi okmányában már Quinque-Ecclesiae néven szerepel,5 6 nem lehet helynév, nem lehet Pécs, így hát ne is keressük Privina herczegségét a Balaton körül. De hát ugyan Pécsen, vagy az öt templomon fordul meg a herczegség sorsa? Hiszen 1 U. o. Cap. 13. ~ Mosaburg és megyéje. Századok XVI. évloly. 1882. 89 —122. 11. Ezen véleményben van Fessler is : „Der Kaiser an der Saane, zwischen Drave und Save — als Lehen verlieh. Dort erbaute er (Privina) irn Walde am Selleder See die feste Moseburg, noch lange Zeit hernach der Kärthner-Herzoge beliebten Wohnsitz .... und vollendete mit ihnen zwey in Moseburg, eine in Salaburg, eine in Pettau .. .“ (Fes6I.er J. A. : Die Geschichte der Ungern und ihrer Landsassen. I. 130. s köv. 11.) 3 Abhandlungen d. hist. Classe d. bayerischen Akademie der Wissenschaft. 1841. I. Abt. 4 Mint pl. (ecclesia) Sandrati presbyteri, — Ermperthi, — Engildeo, — majd Paldmunteschirichun, — Termperhc, — Unzat. — Ztradach, személynevek. 6 Fejér C. D. I 193—96. 11. Ex archivo Regali Bavariae. 5*
