A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei III. kötet - A Balaton környékének társadalmi földrajza. 1. rész: A Balaton-mellék történelme (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1913)
4. szakasz. A Balaton és vidéke a történeti korban. 1. rész: A Balaton a történeti korban / Makay Béla - I. rész. A magyarok bejöveteléig - III. fejezet. Avar-frank korszak
66 A Balaton és vidéke a történeti korban. nyitrai Priwina, vagy Pribinus. Az utóbbinak nevével és tetteivel a Balaton és vidéke, különösen pedig Zalavárnak keletkezése szoros összefüggésben van. Privina, Mojmar elöl — kivel viszályba keveredett — Radbodhoz, Ostmark grófjához menekül s ennek révén megismerkedik és kegyébe jut yd m bor- Lajos frank királynak, akinek biztatására Traismaurban Bruno néven megkeresztelkedett. Rad- bodtól a bolgár Ratimirhez menekül, midőn azonban Lajos (838-ban) a frank főhatóság alól magát függetleníteni iparkodó Ratimir ellen sereget küld, Privina Ratimirt is elhagyja és fiával Chezil v. Közeliek másként Heziloval együtt Szalahó karantán grófhoz kerül. Ez kibékíti vele Lajost, kitől hűbérbe, haszonélvezetébe, később pedig tulajdonába kapja a mai Balaton vidéknek azt a részét, amelynek középpontjaként a Zala (Sala, Seile) folyó nagykiterjedésű mocsaraival („pallis Salae fluminis“) és a Balaton (Pelissa) szerepelnek.1 A Zala folyó berkes mocsarában Privina erődöt építtetett s a népet ott maga köré gyűjtötte. Miután pedig az erőd elkészült, templomot is emelt abban, melyet Liuprammus érsek, mikor azon a vidéken járt ebbe a várba is elmenvén — 850-ben Mária, Isten anyja nevére fei is szentelt. Ugyancsak ekkor, majd két vagy három évvel későbben is még templomot szentelt fel az érsek, ezek között egyet Salapiuginben8 Szent Hrodbert tiszteletére. Majd Privina kérelmére Liuprammus érsek salzburgi kőmíveseket, festőket, ácsokat és asztalosokat küldött, akik Privina városában, azaz a fentemlített várban tekintélyes templomot építettek. Ebben a templomban Adrianus vértanú nyugszik eltemetve s ugyancsak ebben a városban Szt. János tiszteletére is volt templom. A városon kívül még vagy 13 helyen emeltetett Privina templomokat s mindezek a salzburgi érseki egyházmegye alá tartoztak.1 * 3 Midőn pedig Lajosnak értésére esett, hogy Privina mily kegyesen és istenfélőén viselkedett, tulajdonába bocsátotta mindazokat a birtokokat, amelyeket eddig csak hűbérben bírt; mégis kivévén azokat a javakat, amelyek a salzburgi püspökséghez tartoztak.4 * A 865 ik évben Adalvinus érsek Krisztus születése napját Chezilo (Kózel) várában, mely újabban Mosapurknak neveztetik, töltötte; mert Chezilonak jutott e vár atyja halála után, kit a morvák megöltek. A karácsonyi istenitiszteletet az érsek e várban végezte, a következő napokban pedig ismét hat helyen szentelt fel templomokat, 1 PcRTZ-nél, i m. 11.: „Aliqua verő interim (iterum) occasione percepta rogantibus praedicti regis fidelibus praestavit rex Privinae aliquam inferioris (hic deest fol.) Pannoniae in beneficium partem, circa fluvium, qui dicitur Sala. Tunc coepit ilié habitare et munimen aedificare in quondam nemore et palude Salae (palusellede fi. Hansiz. Kleinm. palasellede Freher) fluminis et circum quaque populos congregare ac multum ampliari in terra illa ..."- Dr. Fórstemann Ernö : Altdeutsches Namenbuch. Nordhausen, 1872. Tom. II. 1279. hasáb. Zalavárnak tartja. 3 A salzburgi érseki egyházmegye birtokai a Rábától délre s a suffragan passaui püspökségé ettől észak és nyugatra feküdtek a Dunán innen, Morvát beleértve. 4 Anonymus Salisburg. PERTz-nél ; Tom. XIII. Script T. XI. Pag. 1 —15. Cap. 12. Szabad fordításban.
