A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei III. kötet - A Balaton környékének társadalmi földrajza. 1. rész: A Balaton-mellék történelme (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1913)
4. szakasz. A Balaton és vidéke a történeti korban. 1. rész: A Balaton a történeti korban / Makay Béla - I. rész. A magyarok bejöveteléig - III. fejezet. Avar-frank korszak
Avar frank korszak. 63 A népvándorláskorbeli leletek származásának meghatározásánál rendkívül óvatosság szükséges, különösen pedig laikus óvakodjék a műarcheologus viszketeg- ségtől s ne tetszelegjen magának abban, hogy bizonyos kéteseredetű leleteket határozottan egyik vagy másik nép emlékeinek tulajdonítson. Mégis egy emlék van e korból, mely már több, mint egyszerű lelet, mert építkezés. Ez az úgynevezett: „avargyűrű“ (Hring, Ring). Azok a tölgy, bükk, fenyőczölöpök közt, húsz láb magas s ugyanannyi széles, földdel kevert, kőrakásokkal bekerített s védett helyek, „karán“-ok, melyeket — mint az avar-frank harczok egyik szemtanújának Adalbert frank katonának szavaiból tudjuk — az avarok egymástól tíz német, illetve 40 olasz mérföldre építettek. Ilyen volt az avar birodalomban kilencz.1 Ily karán bizonyára volt a Balaton mellékén is, mert alig képzelhető, hogy a népvándorlás korszakának e különösen kedvelt vidékét, a Balaton partjait, az erre tanyázó avarok elhanyagolták volna; s pedig már azért sem, mert itt az őket megelőző népek emlékeit s bizonyos fokú kultúrát találván, a viz környéke kiválóan alkalmas úgy a letelepedésre, mint a védelemre. A Tátika alatt a Szántó felé vezető út két oldalán 3—4 öl magas mesterségesen alkotott dombok — melyek a vizenyős réten megszakadnak, majd ezen túl egyenletes távolban s derékszögben megtörve, Sümegh felé folytatódnak1 2 — Lipp Vilmos kutatásaiból ítélve3 olyféle szerkezetet mutatnak, mint az Adalbert által leírt avargyűrűk. Nincs kizárva, hogy ez a szétdúlt s most már csak dombok alakjában jelentkező alkotmány, rendszeresen épített védmű volt, olyan avar gyűrű-féle, amilyennek nyomai Kaposfürednél és Szálacskán Somogybán, Érdnél Fejér megyében találhatók. Ilyen halmok, illetve sánczolások vannak Hevesben (Csőrszárka). Ugyanott Erdőtelek és Mezőtárkány, Temesben Zsadány, Bács-Bodrogban s a Székelyföldön („hon árka“). Lipp Vilmos, a keszthelyi, a keszthely—dobogói, páhoki és fenéki őskori temetők felkutatója, kutatásainak kezdetén a keszthelyi Dobogó ezer és ezer darabra rúgó leletét avarkorbelinek jelentette ki; később azonban — több részről megtámadtatásnak lévén kitéve s tekintettel arra, hogy a feltárt sírokban néhány I., II. Constantinus-, IL, III. Constantius-, Constans-, Julianus-, I. Valentinianus- és Valens-féle érmeken kívül későbbi érmeket Gratianus és II. Valentinianus (362—392) korán túl nem talált, — engedett a czáfolatnak és elismerte, hogy legalább is 200 esztendőt tévedett, amennyiben a leletek gót vagy longobard népé, tehát a IV. századból lehetnek.4 Szerinte e korbeli leletek lehetnek a nemzeti múzeumban elhelyezett páhokiak s körülbelül az V-ik századbeliek a fenéki sírmezőké,5 hol III. Valentinianus-féle érmet talált (425—453). Kár, hogy a dobogói leletek korára nézve előbb táplált nézetét visszavonta ; mert az a körülmény, hogy a leletek közt nehány — talán az illető népnél is, mint 1 Monum. Germ. Pertz. Script. T. II. Mon. Sang, gesta Caroli L. II. p. 747 et sequ. ’ Hencz Antal : Kunhalmok Zala megyében. Adatok Zala megye történetéhez ez. műben. III. 132—138. 11. Ezen alkotmányok rajza: Resultats généraux aux mouvements archéologiques en Hongrie 1876. 3 a) Televény földréteg. — b) Méternyi átmérőjű, apróbb, nagyobb bazaltdúczokból lazán összerakott kőréteg. — c) Kemény agyaggal kevert földréteg. — d) Meszes földkúp, ebben kelet felé forduló csontváz guggoló helyzetben ; cserépdarabok, bronzlemezekkel díszített urna, serpentin balta. (Monum. Hung. Arch. Aevi Praehist. A keszthelyi sírmezők. 1884. 3. 1.) 1 Lipp Vilmos: Archeológiái Értesítő 1887. 50., 56. 11. (E leletek a francziáknál : meroving, a a spanyoloknál és németeknél : gót, frank és alleman, az olaszoknál : longobard néven ismeretesek. 5 Hampel József : A régibb középkor emlékei Magyarhonban. I. LXXXIX.
