A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei III. kötet - A Balaton környékének társadalmi földrajza. 1. rész: A Balaton-mellék történelme (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1913)
4. szakasz. A Balaton és vidéke a történeti korban. 1. rész: A Balaton a történeti korban / Makay Béla - I. rész. A magyarok bejöveteléig - II. fejezet. Germán-hún korszak. Népvándorlás
Germán-hun korszak. Népvándorlás. 59 osztályrészéről a Pr. Valériáról kellene szólnia, e vidéknek tekintélyes, ismert és a határ megjelölésére legalkalmasabb tavát: a Balatont mellőzte volna! Walamir halála után Widimir tekintélyes sereg élén Italiába és Galliába vonul s így a pannoniai keleti gótok egyedüli királya immár Theodemir marad. A hunok legyőzése után a balatonmelléki gotokat újabb veszély fenyegeti az északról előnyomuló sneveh részéről, kiket azonban a velők -szövetkezett alleman- nokkal együtt Theodemir testvére Walamir halála után a Bollia folyó mellett megsemmisít. Theodemir fia Theodorik pedig 488-ban véget vet a pannoniai már csak névleges római uralomnak. A kerülök és rúgtalak vezérét: Odoakert — ki az utolsó római császár után Italia egyeduralkodója lett — ugyanis arra kényszeríti, hogy légióit Pannóniából vonja vissza. 490-ben a keleti gótok is elvonulnak Pannóniából és helyet adnak a longobardok által szorongatott kerülök- és rugiaiaknak, míg a gepida néptörzsek innenső Pannóniában, tehát a Balaton déli vidékén szállnak meg. A longobardok (527-ben) egész Pannonia urai lesznek, a keletrómai császár, Justinianus jóváhagyása mellett.1 A déli részen letelepedett gepidák sem tartják meg soká újonnan szerzett országukat, mert Alboin longobard vezér Chunnimundot meghódolásra kényszeríti. Mielőtt a hun korszakot befejeznők, meg kell még emlékeznünk egy VII. századbeli, sok tekintetben figyelmet érdemlő becses földrajzi munkáról. Szerzője ismeretlen s csak annyit tudunk felőle, amit művében is elárul, hogy: ravennai származású. A kérdéses szerző — kit szülőhelyéről Ravennai NÉvTELEN-nek1 2 neveznek — az első azok közt, akik bizonyos rendszeres és általános földrajzi munkát írtak Műve magán viseli az illető korszak hasonló műveiben tapasztalható fogyatékosságnak ismérveit. A kérdéses cosmographia azonban mindamellett igen érdekes mű és különösen emelkedik értékében akkor, amikor a sorrendben közölt város, folyó stb. neveket összehasonlítjuk a római császárok Itinerariumaiban olvasható elnevezésekkel. Az elnevezések feltűnően hasonlók, sőt nem ritkán betűről betűre ugyanazok, pedig a Balaton szempontjából figyelembe vehető legfiatalabb Itinerarium is három századdal előzte meg a ravennai névtelennek cosmographiáját. A ravennai névtelen cosmographiájában leírja a három pannoniai provincziát, nevezetesen: Pannonia inferiort, superiort és Valériát, városai, folyói és tavaival. Azaz, helyesebben tavával; mert csak egyetlen pannoniai tóról tesz említést s ez a: „lacus Pelsois“ (Pelzois). Pannonia inferior és superiorról szóló fejezet után azzal folytatja feljegyzéseit, hogy Pannóniában igen nagy tó van, melyet „lacus Pelsois“-nak hívnak.“3 Vájjon lehet-e lacus Pelsois a mai Balaton? A szerző egy sereg pannoniai várost sorol fel, melyeknek legnagyobb része megtalálható már a régi római Itinerariumokban, nevezetesen: az Itinerarium Antonini- ben az Itin. Theodosii vág}' PEUTiNGER-táblán és Ptolemaeus Geographiájában. E városok azonban csaknem minden tekintet nélkül arra. hogy az említett provincziák melyi1 Const. Porphyr. De administr. Imp. * Ravennatis Anonymi Cosmographia. Újabb kiadása M Pinder és G. PARTHEY-től. Berlinben, 1860. 8r. (Térképet rajzolt hozzá Kiepert Henrik.) 3 I. m. IV. 19. 19.: „In qua Pannonia est lacus maximus qui dicitur Pelsois. “
