A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei III. kötet - A Balaton környékének társadalmi földrajza. 1. rész: A Balaton-mellék történelme (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1913)
4. szakasz. A Balaton és vidéke a történeti korban. 1. rész: A Balaton a történeti korban / Makay Béla - I. rész. A magyarok bejöveteléig - I. fejezet. Őskor és római korszak
Őskor és római korszak. 37 Említettük, hogy számos újabbkori író és térképrajzoló a ,, Hiulca v. Volcea palus“-t a Balatonra magyarázza. Tévedésük onnan eredhet, hogy a szlávok a Palacsa-tavat is blata-balata-mocsárnak nevezték s ez alatt a szó alatt csak a Balatonra gondolván — ráruházták a Palacsa-tó régi nevét, míg a Peiso és Pelso-t a Fertőre alkalmazták.1 Többen azonban a Hiulca szót nem tartják azonosnak a Volcáa, Volceae v. Volcea (OuoXxaíot, OooXxaía)-val s míg az utóbbit a Balatonra alkalmazzák, addig az előbb nevezett tavat Cibalae (Vinkovcze) vidékén keresik.1 2 Ugyancsak ezekre a tévedésekre vezethető vissza annak a nézetnek eredete is, hogy Cibalae városa a Balaton mellékén a Fenék-puszta helyén található római castrum romjaiban keresendő. Ezt hiszi Korabinszky,3 sőt így van meggyőződve a cs. és kir. katonai földrajzi intézet is, midőn tereprajzi kártyáin — melyeknek csak teljesen hiteles adatokat lenne szabad tartalmazniok — a zalamegyei, keszthelyi járásban fekvő s Keszthelyhez tartozó Fenék-pusztát Cibalae romjainak nevével jelöli. Korabinszky Ptolemaeus Philadelphus4 Geográfiájából meríti téves hitét, Katancsich 5 azonban Orte- liust említi, mint akinek véleményét ebben az irányban több földleíró és térképrajzoló követte. Hogy Korabinszky e helyen mi alapon említheti Ptolemaeust, mint akinek adatai után valaki, bár Ortelius is, tévedésbe eshetett volna az iránt, hogy a kérdéses Cibalae hol feküdt, az alig érthető, hiszen éppen Ptolemaeusnak Cibalaet illető mérései nagyon is a mellett bizonyítanak, miként azt már ki is fejtettük, hogy Cibalae civitas csak a Dráva-Száva vízközének keleti végében feküdhetett. Tévedt az igaz Ortelius is, de tévedt Katancsich is ; mert éppen Orteliusnak van egy térképe (1. fentebb), amelyen a Fertőt „Peiso lacus“, a Balatont „Volcea paludes“ néven nevezi és a Dráva- Száva közt Mursától és a Valdanus (Vuka ?) folyótól délre az „Almus möns“ tövébe rajzolja Cibalaet, a „Hiulca palus“-sal együtt, melyek „Pannonia Ciba- lensis“-ben feküdtek.6 Ezek az adatok a helyesek Cibalae fekvését illetőleg s így azok, akik a kérdéses civitast7 a fenéid castrum-ban keresik, igen erőltetett, valószínűtlen feltevéseken alapuló felesleges munkát végeznek. 1 Lásd Ortelius i. m. : a 29. lapon 6. jegyzet alatt és u. a. IV. rész 1591-ből: Germaniae veteris typus. Peiso lacus (Fertő), Hiulca palus (Balaton). 2 1. Timon i. m. c. III, p. 8.: „Volcaeae lacus, Báton“ (talán Balaton?). „Hiulca Palus inferioris Pannoniae“. C. V, p. 15 (Geogr. Moronis) : „Pergit Moro ad Valdanum fluvium, qui Hungaris Valco, slavis Rasciis Vuca dicitur, in latere Australi Hiulcae paludis, statuens Cibalum, supra Cirtissam et prope fontem fluvii Leuconum. Palus illa et stagna circa Essecum maximam partem memoria nostra exaruerunt“. — 2. Lásd Hasius térképét (1. ábra). * Geogr. histor. und Producten-Lexicon von Ungarn. Pressburg 1786. 4 Helyesen : Ptolemaeus Claudius Alexandrinus ; mert Pt. Philadelphus görög bölcsész volt. 5 I. m. § II. VUI.: „Inter paludes insigne nomen habet Hiulca, ut eam Aurelius Victor nuncupat, vocem popularem őri Latino accomodans. Dio Cassius scribit Batones Sueverum rcpôç 'toTç OéoXxaioiç IXeoc castra ponentem adgressus fuisse. Geographi — duce Ortelio — Balatonéin interpretantur. 6 Ugyanez HoMAN-nak térképén Hasius után. 7 Lásd : az Itinerarium Hierosolimytanum-ot WESSELîNG-nél. 1. ábra. Hiulca palus és Cibalae, Hasius (Haas) János Mátyás (1684—1742) augsburgi geográfus után a Ho- mann-féle „Novus Atlas“ 1750. évi nagy kiadásában: Tom. L p. 156., — kisebb kiadásában : 62. lapon.
