A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei III. kötet - A Balaton környékének társadalmi földrajza. 1. rész: A Balaton-mellék történelme (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1913)

4. szakasz. A Balaton és vidéke a történeti korban. 1. rész: A Balaton a történeti korban / Makay Béla - I. rész. A magyarok bejöveteléig - I. fejezet. Őskor és római korszak

38

A Balaton és vidéke a történeti korban.

Pettau, Fenék és Vinkovcze csaknem derékszögű háromszöget alkotnak. Az átfogót Pettau és Vinkovcze távolsága adja, hogyan kereshetnők tehát Cibalaet, Vinkovcze helyett Fenék vidékén, amikor ez a pettau-cibalaei távolságnak még fele részén sem fekszik s amikor Fenék és Vinkovcze szélességi fokai közt 1° 35', azaz csaknem 160 kim. távolság van? Hol kellene keresnünk az Itinerarium „pont. Vlcae“-jét, melynek Cibalaetől 14'8 kim.-re kell lenni, mikor a Balaton Fenéknél a római castrum romjait mossa? Talán a Kis-Balatonon át vert híd helyén? Hiszen ez meg közvetlenül Fenék alatt áll s nem attól 14'8 kim.-re.

Mindezek után elég lesz még annyi, hogy a Cibalae mellett fekvő Hiulca vagy OooXxata 1X7] már azért se lehet a Balaton, mert hiszen Aur. Victor megemlékezései nyomán a Balatonra csak a Pelso név alkalmazható, s így az általa egy más helyen említett Hiulca már aligha vonatkoztatható ugyanarra a tóra.

De ha a fenéki castrum nem viselte a mai Vinkovczétől már oly számos esetben elvitatott, illetve csak eltulajdonított Cibalae nevet, mily néven szerepelt castruma a rómaiak idejében, mily néven említtetik az ismert római úti-táblákon, nevezetesen pedig a második században keletkezett Antoninus-féle Itinerariumban.

Pannóniának öt római hadiútja közül három csaknem egyenszárú háromszög alakban fogja körül a Balatont, amely a háromszöget alkotó útvonalaknak északi rövidebb szára mellett nyúlik el. E háromszög csúcsai Sopianae, Herculia (Herculi vagy Corsio) és Mogetiana.

Ez alkalommal csak a déli utat vizsgáljuk, mely bennünket a kérdés szempontjából leginkább érdekel.

Vessünk egy pillantást az It. Antonini vonatkozó, már fentebb közölt táblájára és a Dunántúlról, illetve a két Pannóniáról rajzolt ókori térképre. (Lásd a külön mellékleten.)

A keresett déli útvonal nagy nemzetközi közlekedésre épített út, mely — mint az a Tabula feliratából látható — Pannóniából Sirmiumból, Sopianaen át Galliába, Treveribe (Trier) vezet, végigvonul csaknem egész Közép-Európán és Pannonia leghosszabb közutai közt első helyen szerepelhet.* 1

Ennek az útnak pannoniai szakaszán négy olyan helységnévre akadunk, melyek már oly ismeretesek, hogy bátran mellőzhetjük a vonatkozó kútforrások idézését.

Ez a négy hely elseje az útnak kiindulási pontja: Sirminum—Mitro viez a Száva partján ; Mursa—-Eszék a Dráva-Duna összefolyása közelében ; Sabaria—Szombathely és Vindobona—Bées.

Könnyen meghatározható ezek után az útnak többi közbeeső állomása is.

De talán az sem lesz kényelmetlen, ha kezünkben az Itinerariummal, ezzel az ókori „Baedecker“-rel, képzeletben megtesszük ezt az utat Pannónián keresztül, élvezve a vidék szépségeit, az út szokatlanságát minden kellemetlenség híján.

Különben, annak idején, egy római utazás sem járt volna sok alkalmatlansággal, bajjal, bosszúsággal, sőt talán annyival sem, mint amennyi úti-mizeriát jelenben a rendesen késő, túlzsúfolt vonatok okoznak.

A római szeretett jó úton és kényelmesen utazni. Nagy gondossággal és munkával erősen alapozott és keményen kövezett útjaik — melyeknek nyomai hazánk nem

1 Feltűnő felületesség, hogy Nicolas Bergier, a római jelentősebb utakról író tudós művében ezt a nemzetközi főutat csak nagyjában említi. Nicolas Bergier : Histoire des grands chemins de

1 Empire Romain etc. A Bruxelles 1736. Tom. II. Liv. III. pag. 79.