A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei III. kötet - A Balaton környékének társadalmi földrajza. 1. rész: A Balaton-mellék történelme (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1913)
4. szakasz. A Balaton és vidéke a történeti korban. 1. rész: A Balaton a történeti korban / Makay Béla - I. rész. A magyarok bejöveteléig - I. fejezet. Őskor és római korszak
Őskor és lóm ai korszak. 35 A kérdéses műben az áll, hogy a Sirrnium- (Mitrovicz)ból Mursán (Eszék) és Sopianae(Pécs)-n át Tierbe vezető hadi úton Cibalae 23 ezer lépésnyire (XXIII. MP. mille passus) van Mursától. Katancsich Péter, az Eszéknél talált római mérföldkő alapján megmagyarázta, hogyan kell a római hosszmértékeket értelmezni s a korabeli mértékekre átszámítani. A római középmértéknek, a lábnak (pes) nag}rsága felől maradt ugyan több adat hátra, melyek között a legismertebb a „capitoliumi római láb“, de ezek nagyságra egymástól olyannyira különbözők, aminthogy tényleg a római láb különböző századokban majd kisebb, majd nagyobb alakot, illetve méretet öltött, hogy biztos átszámítás alapjául az ismert lábméreteket sem lehet használni. Katancsich ezeknek a középméréseknek meghatározásához úgy jutott, hogy a Peutinger-féle útitábla, azaz az Itinerarium Theodosii magyarázata közben,1 Aquincum (Buda) Mursának (Eszék) római mérföldekben (milliaria) adott 160 MP. távolságát Plinius feljegyzései alapján redukálta római lépésekre, illetve lábakra. Ezeket pedig átszámította bécsi mértékre. Szerinte 1 római lépés — azaz oly dupla lépés, melyet az egyik láb felemelésétől letevéséig tesz meg — 5 római láb. A római láb pedig a bécsihez oly arányban áll, mint 7 : 9-hez. 5 római milliaria egyenlő 1 német mérfölddel, melyet földrajzinak is nevezünk s 15 ilyen földrajzi mérföld egy földrajzi fok, mely e szerint egyenlő 75 MP, azaz 75,000 római lépéssel. Ha most ezeket az adott számokat viszonyba állítjuk egy földrajzi foknak méterekben kifejezett nagyságával, azaz III '30 klm.-rel, úgy 1 római láb méterben kifejezve lesz 0'29574 méter s ezen az alapon tovább számítva szintén azt az eredményt érjük el, hogy egy földrajzi fok 75 ezer római lépés (MP). Ezek a számadatok azonban csak megközelítőknek mondhatók ; mert nem szabad figyelmen kívül hagyni azt, hogy az Itinerariumok két adott hely közt nem a légbeli távolságot, hanem azt a sokszor kanyargó utat jelezik, mely a helyrajzi viszonyok miatt kikerülhetetlen volt. Ha tehát két helynek egyenes, azaz légbeli távolságát akarjuk kiszámítani az adott MP.-okból, azoknak bizonyos százalékát a körülményekhez képest le kell számítani. Raper angol tudós, ki a római láb nagyságát nem az Itinerariumok feljegyzéseiből, hanom sokkal következetesebben oly római épületmaradványok méretei alapján számította ki, melyeknek építése határozott mértani szabályok alá esik, ugyanarra az eredményre jutott, mint Katancsich. Nevezetesen Raper szerint 1 római láb egyenlő 0'970 angol lábbal, 1 angol láb pedig 131'10 párizsi vonallal, mely viszont egyenlő 0'29574 méterrel. van benne a MP-okban kimérve, mely Burdigalia-(Bordeaux)ból a két Pannonia legdélibb részei érintésével Jeruzsálembe, a szentföldre vezet. Mutatio Mersella . . VUI Mansio Vlmo . . Mutatio Spaneta . XI . X Civitas Mutatio Mursa . . Lentuoano . X . XII \ Mutatio Vedulia . VUI Civitas Cibalis . . . xn/xxmI Civitas Sirmium . Vill Mutatio Celena ... XI Azt hisszük azonban, hogy ez az I MP, vagyis 1 ‘48 km. különbség — mely talán leírási hibából származik — a kérdés elbírálásánál nem lehet valami rendkívüli fontosságú. 1 Orbis antiquus : I. §. II. 8. 3*
