A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei III. kötet - A Balaton környékének társadalmi földrajza. 1. rész: A Balaton-mellék történelme (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1913)

4. szakasz. A Balaton és vidéke a történeti korban. 1. rész: A Balaton a történeti korban / Makay Béla - I. rész. A magyarok bejöveteléig - I. fejezet. Őskor és római korszak

36

A Balaton és vidéke a történeti korban.

Egész más számadatokat közöl Salamon Ferencz történetírónk, aki szerint egy földrajzi fok 78 MP.-sal volna egyenlő.1 Átszámításainknál Katancsich és Raper adatait1 2 fogjuk használni, melyek számításaink szerint is elfogadhatók.3

Katancsich magyarázata alapján a fentebb említett 23 ezer római lépés, vagyis 23 milliaria egyenlő 34 kim.-reb Minthogy pedig a mai Vinkovcze környéke Eszékhez az út kanyarulatait és eltéréseit beleszámítva megközelítőleg ily távolságra fekszik, errefelé keresendő a kérdéses Cibalae is.4

Theodosius útirajzolójának térképén, a „Tabula Peutingeriana“-n5 is ott van Cibalae alsó Pannóniában, a Dráva-Száva közt, a Pettauione (Pettau)—Mursa közti útvonalon, Mursától 22 ezer lépés (321/2 kim.) távolságra, mely igen megközelíti a már előbb említett távolsági adatot; hitelt megbízhatósága pedig az által nyer, hogy a feljegyzés közvetlenül a Licinius-Constantinus-féle harczok után K. u. a IV-ik századból származnak, mint egykorú adatok tehát a legalaposabb felvilágosítást nyújthatják a rómaiak idejében kiváló szerepet játszott Cibalae felől, melynek falai között Gratianus és Valens császárok születtek.

Az előadottak után is már alig kellene tovább bizonyítani azt, hogy Cibalae nem feküdhetett a Balaton közelében s így a közelében elterült több néven ismeretes mocsár sem lehet a Balaton. De igen is lehet a Vinkovcze alatt, nyugatról keletre folyó jelenlegi Vuka és Jarak folyók által, a mai Palaca község közelében alkotott mocsár.

A Tabula Peutingeriana „pont. Vlcaeu-\Si is emlékeztet az Ulkáa, Volcea tóra, mely közelében feküdt6 s melytől bizonyára nevét is vette. A Mursa—Cibalae útvonalnak körülbelül a közepén, Cibalaetől 10 ezer lépésnyire (14'8 kim.) valószínűleg a mai Vuka folyón át vezetett a pettau—mitroviczi hadi útnak ez a hídja, melynek nevében megtaláljuk a Cibalae mellett fekvő Hiulka-tó törzshangzóit is. A Vica folyócska által alkotott mocsárban, a régi Palacsa-tóban, Koroghi vízben (Korodj)7 kell tehát keresnünk Hiulka tavát. Tévednek azonban azok az írók, akik a Vuka folyócskát a Palacsa-tóból eredőnek állítják; mert a folyócska eredete Vinkovczétől (Cibalae) több mint 50 kim.-re van kissé északnyugatra; már pedig a feljegyzések szerint a Hiulca-tó közelebb feküdt Cibalaehez.

1 Buda-Pest története, Salamon Ferencz-íőI. Budapest, 1878. I.

1 Raper: „Enquiry into the measure of the Roman foot“ czímű műve a Philosophical Transactions 1760. 774. s köv. 11.

8 1 földrajzi fok = 15 földrajzi mérföld = 11L30 km. = 75 római mérföld (MP).

I1 „ =1 tengeri „ = 1'85 km.

51 „ = 9-25 km.

1 „ vagy német mérföld = 4 tengeri mérföld = 7’42 km.

5 római mérföld = 1 földrajzi mérföld = 7‘42 km.

1 MP. „ „ = V5 „ » = 1'48 km.

1 római lépés (passus) = 5 római (pes) láb = 1'48 méter.

1 „ láb (pes) = 0’29 méter.

1 bécsi öl = 6 láb.

1 „ láb = 031 méter.

1 méter = 3' 16 bécsi láb.

4 Lásd : Dictionnaire : Cibalae (Eutrop.), Küß^Xat (Sozom.), Cibalas (It. Ant.), Cibalis (Dio Cass.) localité de Pannonie, entre la Drave et la Save, auj. Vinkovece, sur le Bosset, suiv. Kruse ; et suiv. autres, Swilej, bourg d’Illyrie.

4 Mursa maior — ad labores = XII pont. Vlcae — Cibalis = X.

6 Az „It. Hieros.“ Leutuoanum-a, a mai Laslovo vidékén, lóváltóállomás lehetett a Vica hídja előtt.

7 Fejér: Cod. Diplom. IV. III, 141. — JtRNEY-nél 76. lap.