A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei III. kötet - A Balaton környékének társadalmi földrajza. 1. rész: A Balaton-mellék történelme (Kiadja a Magyar Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága. Budapest, 1913)
4. szakasz. A Balaton és vidéke a történeti korban. 1. rész: A Balaton a történeti korban / Makay Béla - I. rész. A magyarok bejöveteléig - I. fejezet. Őskor és római korszak
34 A Balaton és vidéke a történeti korban. Arról, hogy hol feküdt ez a Cibalis* 1 (Bibalis2) vagy Cibalae, KipaÀtç az Itinera- riumok adnak felvilágosítást. Cl. Ptolemaeus Alexandrinus említett Geográfiája (K. u. 150 körül) megdönthetien adatot nyújthatna arra nézve, hogy Cibalis vagy szerinte Biballis fekvését meghatározhassuk, ha fokmérése elég hiteles alapon nyugodnék s nem volnának benne számos helyre nézve óriási eltérések. Cibalisra vonatkozó feljegyzése, nevezetesen pedig helyének földrajzi meghatározása3 még eléggé megközelíti az Itinerarium Antonini és az Itiner. Theodosii adatait. Igaz ugyan, hogy nagy eltérés, talán tévedés van a biztos kiindulási pontul vett Mursa (Eszék) és Cibalaenak — mely a mai Vinkovcze és Mikanovczi vidékén keresendő — az általa adott és a valóságban csaknem egy és ugyanazon földrajzi hosszúsága közt, de a délkör mérete csaknem megfelel, amennyiben az átszámítás szerint Mursa Cibalaehoz körülbelül 28 km.-nyíre van, mint jelenleg Eszék Vinkovczéhez. Antoninus császár útleírójának művében, az úgynevezett „Itinerarium Antonini ban K. u. a Il-ik századból, már pontosabb adatokat találunk arra, hogy az általa is említett Cibalae mily távolságban feküdt Mursától és hogy hol keresendő ?4 ad quod oppidum via sursum ducit arcta, cuius latitudo quinque stadiorum est ; ejusdem maiori parte profunda palus imminet : hinc aperta planities excipit, ingens ea quidem et prospectu infinita, qua in planitie castra Licinius habebat.“ — Mannert i. m. Vill. k. 2. cap. 770. lapon : „Cibalis. Sie lag auf einem Hügel und nahe dabey der Landsee Hiulkas, den auch wahrscheinlich D. C. (IV. 32) meint und OöXxaia eX‘f] nennt“. U. o. VI. k. 3. cap. 664. lapon : „OúXxaía IXy], Ulkäa See den Dió Cassius (55. 32) nennt, ist äusserst wahrscheinlich der nemliche kleine Landsee bey Cibalis in Nieder-Pannonien, welcher bey Zosimus (II. 18.) unter den Namen Hiulkas See vorkommt.“ Az utóbbit állítván Mannert, nagyot téved; mert ZosiMUS-nak egész művében nem található a „Hiulca“ szó, hanem csak egyszerűen IXy] = tó. 1 Lazius i. m. : Pannon, inf. Lib. XII; sect. II; cap. 4, pag. 939. „Cibalis, quo loco nostra aetate Palma (?) oppidum iacet, quam Valeo fluvius irrigat, a Romano municipio Valcone denominatus : qui deorsum currens, Bozinthe (Bossus), hoc est Bacuntio confluit, ac duos comitatus Sirmiensem Valconen- semque distinguit. — ... Ptol. et Antonius Cibalis nominant, quos secuti historici Aur. Sextus, Marcel- linus, Eutropius et Orosius, nunc Cibalas nunc Civalas appelant (Bibalim).“ 2 S. Timon (jezsuita): Imago antiquae Hungáriáé, Viennae, 1754. L. I, c. VII, p. 26. Bibalim sive Cibalim Hiulcae paludi appositam fuisse, historicorum sensus est. 3 L m. : Pannoniae inferioris situs. Lib. II, cap. XVI. Tabula quinta Europae. Mursella ........................ 43 .46 0 B iballis........................ 43 .45 30 M arsonia........................ 43 .45 0 V acontium................... 43 .45 0 M usia (Mursia) colonia . 43 30.45 45 Lásd: Josephus Moletius mathematikusnál, Venetiis 1562. Lib. II, pag. 52. * Vetera Romanorum Itineraria, sive Antonini Augusti Itinerarium, Petro Wesselingio [németalföldi filológus (1692—1764)] Amsterdami 1735: pag. 232. Iter de Pannoniis in Gallias per mediterranea loca, Id est a Sirmio per Sopianas Treveros usque. Vimos...................XXVI Limusa .... XXII Scarabantia. . . XXXIIII C ibalis .... XXIII Silacenis .... XVI Muteno .... XII Mursa...................XXII Valeo...................XXVIII Vindobona . . . XXII A ntianis .... XXIV Mogetiana . . . XXX ------------------S opianis .... XXX Sabaria .... XXXVI Egy más útban, mely Sirmiumból Carnuntumba vezetett Mursa—Cibalae távolsága VVesselingius kiadásában XXIIII MP-sal van felvéve. Ugyancsak ily távolságot olvashatunk le abban a szintén Wesselingius által közölt és állítólag N. Konstantin idejében K. u. a IV. században keletkezett útmutatóban, mely atalanosan „Itinerarium Hierosolimytanúm“-nak neveztetik; mert egy aquitaniai utazó által az az útvonal
